Ősszel is ültethető

A fokhagyma termesztése kézimunka-igényes, ezért házikertekben és kisüzemekben vagy a nagyüzemi területeken családi művelődésben nevelik. Termeszthető tavaszi és őszi ültetéssel. Október közepéig ültetve június második felére már betakarítható lesz.

A fokhagymát oda ültessük, ahol a megelőző négy évben nem termesztettünk hagymafélét. Tápanyagigénye nagyobb a vöröshagymáénál, de a frissen istálló-trágyázott terület nem alkalmas a termesztésre. Lehetőleg az előveteménye legyen szervestrágyázott paprika, paradicsom vagy uborka, dinnye. Talajban nem válogat, de a legjobban a kötöttebb réti agyagtalajokat és a folyómenti öntéstalajokat kedveli. Az elővetemény lekerülése után figyeljünk a terület gyommentesen tartására. Az őszi szántást időben végezzük, hogy ültetésig üllepedhessen a talaj. Az őszi szántás során adjuk ki a szükséges kálium felét, a foszfor teljes mennyiségét és a nitrogén harmadát. Az ültetést megelőzően készítsük elő a szaporítóanyagot, azaz a fokhagymafejeket. Válogassuk ki a töppedt, beteg, sérült egyedeket, csak hibátlan hagymák gerezdjeit ültessük el. A külső borítóleveleket késsel távolítsuk el, vigyázva, hogy a gerezdeket ne sértsük meg. Közvetlenül az ültetés előtti napon bontsuk a fejeket gerezdekre, különben gyorsan fonnyad, penészedik. Az ültetés ajánlott mélysége 4–6 cm. Az elrendezésnél a 28–30 cm-es sortávolság vált be, általában 4–5 sor után művelőutat hagyva. Ez utóbbira a géppel végzett növényvédelem, ápolás során van szükség. Folyóméterenként 12–15 gerezdet ültessünk, az ennél sűrűbb állományban a hagymák kicsik lesznek. Ültetés után könnyű boronával simítsuk el a területet, majd hengerrel tömörítsük a talajt.

A fokhagyma kis lombfelülete miatt gyomnevelő, ezért folyamatos gyomirtást igényel. Első kapáláskor adjuk ki a kálium második felét és a nitrogén második harmadát. Az utolsó nitrogéntrágyázást a fejesedés kezdetére időzítsük. Vannak a fokhagymaállományban engedélyezett gyomirtó szerek, de a növények levele a perzselésre igen érzékeny, ezért csak nagy vízadaggal, alacsony nyomáson és hűvös időben permetezzünk. Ugyanakkor vegyszeres gyomirtás esetén is szükség van talajápolásra.

Hagyományos termesztőtájain öntözés nélkül termesztették a fokhagymát, de 2–3 alkalommal 30–40 mm öntözővizet kiadva biztosabbá tehetjük a termést. A betakarítás előtti utolsó három hétben már ne öntözzünk! A növények akkor készek a szedésre, ha leveleik megbarnulnak és a külső borítólevelek papírszerűen elvékonyodnak. Ez az ősszel ültetett fokhagymánál június végén várható. Akkor a növényeket ásóval szárastul szedjük ki, rendre rakva néhány napig utóérleljük, majd tisztítsuk, szárítsuk és tároljuk. Június elején keresett a piacon a már fejes, de még nem beérett fokhagyma is, amit levéllel csomózva árulnak.

A fokhagyma fokozza a szervezet ellenálló-képességét és lassítja az öregedési folyamatot. Legnagyobb jelentősége talán az érelmeszesedés megelőzésében van. Csökkenti a vérnyomást és a vér koleszterinszintjét. A népi gyógyászat Ázsiában évezredek óta alkalmazza, de nálunk is széleskörűen felhasználták a betegségek megelőzésére és gyógyítására, a szúnyogcsípéstől a kolera kezeléséig. Az utóbbi évtizedben „újra felfedezték”, az orvosi kutatások bizonyították baktérium- és gombaölő hatását, sőt japán kutatók kimutatták, hogy egyes vírusok ellen is hatásos gyógyszer. A túlzott antibiotikum-használat veszélyeinek megismerésével tovább fokozódik a fokhagyma iránti érdeklődés.