Nyomott hangulatban az ország

A nemrég közzétett európai felmérés megállapításai is megdöbbentőek. Ugyanis a tanulmány leszögezi, hogy világviszonylatban Európában a legmagasabb a depressziósok aránya, sőt, a szenvedők 60 százaléka orvosi segítség nélkül harcol a betegséggel! A hazai pszichiátriai társaság felmérése szerint tavaly az országban depressziós tünetekkel a lakosság 15 százaléka szembesült. A szakértők úgy vélik, ez csupán a jéghegy csúcsa, ugyanis a levert, kedvetlen, gyakran élni sem akaró emberek zöme nem kér orvosi segítséget. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a depressziós betegek ötven százaléka kezeletlen. Ez azért is szomorú, mert a depresszió egyes szakaszait óriási kínként élik meg. A vallásos páciensek felgyógyulásuk után gyakran azt mondják, hogy megismerték a poklot. Akadnak, akik depressziós állapotban öngyilkosságot követnek el. Ezért fontos a segítségnyújtás – hangsúlyozzák a szakértők. Nem hallgatják el, hogy a gyógyítási folyamatban nagy szerep jut nemcsak az egészségügyi dolgozóknak, hanem a hozzátartozóknak is. Hiszen ha vállalják, hogy a „lelki támasz” mellett ügyelnek a gyógyszer pontos szedésére, a rászorulónak nem kell elhagynia otthonát. Mert kár tagadni, sokan azért tartanak a kórházi kezeléstől, mert azt hiszik, az elmeosztályra fektetik őket.

MINDENKIT VESZÉLYEZTET

A Lelki Egészség Ligája köré csoportosul pszichiáterek és pszichológusok beszámoltak a legújabb reprezentatív felmérés eredményeiről és félreverték a harangokat. A kérdőívekre adott válaszokból ugyanis kitűnik, hogy a megkérdezettek 40,9 százaléka a tanulmányt megelőző hat hónapban depressziósnak érezte magát, 13 százalékuknak a tünetek annyira súlyosak voltak, hogy befolyásolták munkaképességet. Depressziós tünetekről is beszámoltak, a szomorúság, az örömhiány, az érdektelenség, a súly-és alvászavar 23 százalékuk életében volt jelen. – Túl magasnak tartjuk ezt a számot, hiszen a depressziós szimptómák előfordulása Európában 8 százalék körüli. Az adatok összesítése érdekes jelenségre hívta fel a figyelmünket. A szlovákiai magyarok gyakrabban szembesülnek depressziós hajlammal, miközben a tényleges betegség előfordulása körükben ritkább, mint a szlovákoknál. A felmérésbe azért vontuk be a magyar nemzetiségű lakosságot, mert a legnagyobb számú kisebbségről van szó. Az oknyomozás viszont már nem a felmérést végzők feladata, a vizsgálódást a szociológusoknak kellenek folytatniuk, illetve a helyzetet elemezhetnék akár a politikusok is – ismertette a kiadványt Dr. Vladimír Novotný .

Bár a munkanélküliség oka lehet a depresszió kialakulásnak, – az állástalanok 55 százaléka számolt be előfordulásáról – a munkanélküliséggel leginkább sújtott régiókban mégsem több a lelki beteg. A Kassai kerületben kevesebb a depressziós mint a nyitraiban vagy a pozsonyiban. – A munkanélküliség egyes régiókban hosszantartó életformává vált, miközben az is igaz, hogy az állandósuló rossz kedv, az örömtelenség a megbetegedés elindítója lehet – hangsúlyozta Dr. Anton Heretik. Sürgősen oda kellene figyelni a létbizonytalanság miatt kialakult depressziós tünetekkel szembesülők számának növekedésére, főleg a továbbtanulók körében. Míg a közhiedelem szerint a leginkább érintettek az öregségi nyugdíjasok, a számok mást igazolnak: a nyugdíjasok 37,4 százaléka, a továbbtanuló ifjúság 51,3 százaléka depressziós.

MEGBÉLYEGZÉSTŐL TARTANAK

A felmérés is bebizonyította azt, amit a hazai szakértők régen tapasztalnak: a rászorulók inkább szenvednek, minthogy szakorvoshoz, elmegyógyászhoz forduljanak segítségért. Annak ellenére, hogy korszerű orvosságok állnak rendelkezésre, amelyek jelentősen javítják a beteg kedélyállapotát, a depressziósok csupán 2,4 százaléka kereste fel a megfelelő szakorvost. Bebizonyosodni látszik viszont, hogy ott ahol megfelelő a szakorvosi szolgáltatás elérhetősége alacsonyabb a depresszió előfordulása, magasabb pedig ott, ahol kevesebb pszichiáter, pszichológus rendel.