A minimálbér-rituálé vége?

A kormány javasol egy összeget, amit a munkáltatók túl magasnak, a szakszervezetek pedig túl alacsonynak találnak. A tárgyalások ezután kudarcba fulladnak, a kormány pedig az eredeti javaslatát követve határozza meg a minimálbért. 
Valójában ez azt jelenti, hogy a minimálbér összegének kérdése politikai döntéssé válik, melyet a mindenkori kormány kihasználhat saját népszerűségének növelésére.
Ez a rituálé ebben az évben is meg fog ismétlődni, ugyanis a kormány a kiszivárgott hírek szerint kerek 600 euróra szeretné emelni a minimálbér összegét. A szakszervezetek 635 eurót is el tudnak képzelni, a munkáltatók viszont a 600 euró ellen is tiltakoznak.
Mivel 2020 tavaszán parlamenti választás lesz, biztosra vehető, hogy a kormány a háromoldalú egyeztetés kudarcba fulladása után 600 euróban határozza majd meg a minimálbér nagyságát. 
A munkáltatók már hosszú évek óta kritizálják ezt az eljárást, és szeretnék valamelyik gazdasági változóhoz kötni a minimálbér alakulását. Ezzel meg lehetni szabadulni a kötelező nyűgnek tekintett háromoldalú egyeztetéstől, és depolitizálni lehetne a minimálbér évenkénti meghatározását.
Lehet, hogy végre meghallgattatik a munkáltatók kérése, ugyanis Peter Pellegrini miniszterelnök a Munkáltatók Országos Uniójának képviselőivel folytatott megbeszélés után azt mondta, támogatja, hogy a minimálbér összegét az átlagbér alakulásához kössék. Hasonlóan nyilatkozott Ján Richter munkaügyi miniszter is, aki azt szeretné, ha a minimálbér fokozatosan elérné az átlagbér 60 százalékát, majd permanensen ezen a szinten maradna. Szóba került továbbá az ágazati minimálbér bevezetésének lehetősége is, amely figyelembe venné az egyes ágazatok közötti különbségeket. 
Míg az ágazati minimálbér nem annyira jó ötlet, a minimálbér hozzákötése az átlagbérhez hozzájárulna a vállalkozói környezet stabilizálásához. A munkavállalók az átlagbér alakulását látva fel tudnának készülni arra, hogy a következő évben mekkora lesz a minimálbér. Ezt a mechanizmust nagy valószínűséggel a szakszervezetek is támogatni fogják, de biztosan vita lesz arról, hogy milyen gyorsan érje el a minimálbér az átlagbér 60 százalékát.
2018 utolsó negyedévében az átlagbér Szlovákiában bruttó 1101 euró volt a Statisztikai Hivatal adatai szerint, ami a 60 százalékos arány mellett 660 eurós minimálbért jelentene. Ez a munkáltatók számára elfogadhatatlan lenne, ezért utoljára egy háromoldalú kompromisszumra lesz szükség a mindenki számára elfogadható mechanizmusról.
Ironikus, hogy hasonló mechanizmust tartalmazó javaslattal Jozef Mihál és Miroslav Beblavý ellenzéki képviselők már kétszer is próbálkoztak ebben a választási ciklusban. Javaslatuk egyszer sem jutott át a parlamenti első olvasaton, de úgy látszik, eljött az idő arra, hogy a kormánykoalíció átvegye ezt az ötletet. Reméljük, hogy a kormány nem feledkezik meg az ellenzéki javaslat másik részéről sem, amely az adóalap adómentes részét is a minimálbérhez kötné.
Az elmúlt évek minimálbér-emeléseiből ugyanis az állam is legalább annyit profitált, mint a munkáltatók, hiszen az adóalap adómentes része már évek óta nem növekedett. Ennek következtében a 2019-es minimálbér-emelésének csak a fele jutott el a munkavállalókhoz, a többi az állami költségvetésben kötött ki adók és járulékok formájában.
Az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók számára ezért lenne fontos, hogy a munkavállalói adóterheket is csökkentsék. 
Az igazság az, hogy a minimálbér összegében a szakszervezetek és a munkáltatók természetesen sosem fognak egyetérteni. Ezért a minimálbér összegének az átlagbérhez való kötése mindenképpen jó ötlet, mely átláthatóbbá tenné a szlovákiai vállalkozói környezetet is.