Az alkotmánybíró-választásnak titkosnak kellene lennie. Ezt Róbert Madej (Smer-SD), a parlament Alkotmányjogi Bizottságának az elnöke állítja azt is hozzátéve, hogy vélhetőleg a képviselők is ezt a megoldást fogják támogatni. Véleménye szerint ez a választás legdemokratikusabb módja.
„A házszabály értelmében az első körnek titkosnak kellene lennie, ha ezt a képviselők is megszavazzák” – közölte a TASR-rel Madej. A demokrácia vívmánya, hogy a polgárok, illetve ezek választott képviselői szabadon, külső nyomás nélkül dönthetnek arról, hogy kinek adják a szavazatukat. „Attól tartok, hogy az átláthatóság éppen azoknak segítene, akik a parlamenti képviselők szavazatait úgy akarják befolyásolni, hogy azok megfeleljenek a pártközpontok véleményének” – jegyezte meg.
A polgári kezdeményezések képviselői ugyanakkor felszólították a parlamenti képviselőket, hogy tegyék nyilvánossá az alkotmánybíró-jelöltek kiválasztását. Továbbá azt követelik, hogy a képviselők olyan jelölteket válasszanak, akik a legszigorúbb etikai és szakmai feltételeket is teljesítik, és valóban védeni fogják a jogokat és a demokráciát. A Via Iuris szervezet felmérése szerint a megkérdezettek 83 százaléka azt szeretné, ha a jelöltek nyilvánosan válaszolnának a részletekbe menő kérdésekre, hogy kiderüljön, tényleg szavahihető és hiteles személyekről van-e szó.
A 18 bírójelölt kiválasztása a január 29-én kezdődő parlamenti ülésen lesz esedékes. Az alkotmánybírókat ezt követően az államfő nevezi ki a javasolt jelöltek közül. A kilenc kinevezett alkotmánybírónak az eskütétel napján kezdődik meg a 12 éves megbízatási időszaka.
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.