A németek ellenzik a NATO támaszpontokat Kelet-Európában

Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia az Oroszország elleni kemény szankciók életbe léptetésének leghangosabb szószólói. A jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget orosz annektálása után az egykori szovjet tömb ezen négy tagországa komoly nyugtalanságának adott hangot saját határainak biztonságával kapcsolatban. Ezen államok számítanak a katonai szövetség támogatására, emellett szeretnék elérni, hogy a NATO fokozza tevékenységét a térségben. 

Taavi Röivas észt miniszterelnök az előző héten a NATO tartós észtországi jelenlétét szorgalmazta és arra szólította fel a nyugati országokat, hogy "nyissák ki a szemüket". Varsó is azt akarja elérni, hogy a katonai szövetség hozzon létre állandó támaszpontot az ország területén. Ez azonban Moszkva szerint megsértené a NATO és Oroszország közötti 1997-es egyezményt.

Az utóbbi időben az észak-atlanti szövetség megháromszorozta a Baltikum területén állomásozó vadászrepülőgépei számát, Philip Breedlove amerikai tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka májusban azt mondta, a szervezet fontolóra veszi, hogy állandó jelleggel állomásoztasson-e katonákat Kelet-Európában.

A NATO több tagállama mindazonáltal azt hangoztatja, hogy nagyszámú haderő állandó jellegű kelet-európai állomásoztatása túl drága lenne, katonai szempontból szükségtelen és feleslegesen ingerelné az oroszokat.

A Forsa közvélemény-kutató intézet felmérése szerint Németországban a megkérdezettek 74 százaléka ellenezte és mindössze 18 százaléka támogatta kelet-európai NATO-támaszpontok létrehozását. Az Internationale Politik német lap megrendelésére készített felmérés eredményei azt mutatják, hogy az egykori Kelet-Németország területén nagyobb a kezdeményezés támogatottsága, mint nyugaton. Oroszország Németország fontos kereskedelmi partnere és az ország gázimportjának körülbelül egyharmad része érkezik Oroszországból.