Kevésbé bíznak Szlovákiában a külföldi szolgálatok

A szlovák Denník N és cseh partnere, a Deník N egyes nyugat- és közép-európai államok titkosszolgálatainak képviselőire, valamint a NATO-központ tisztviselőire hivatkozva azt írja, az említett országok hírszerzései alaposan megválogatják, milyen információkat adnak át a szlovákiai szolgálatoknak. Eszerint a csehek egyes érzékeny információkat egyenesen elhallgatnak Pozsony elől, ugyanis már közvetlenül Robert Fico (Smer) negyedik kormányának felállása után szkeptikusan viszonyultak az új kabinethez. Mindennek oka elsősorban a miniszterelnök oroszbarát retorikájában keresendő, amely miatt fokozatosan a többi partnerország is óvatosabb lett Szlovákiával kapcsolatban.

A lapok értesüléseit a titkosszolgálatokkal foglalkozó brit Edward Lucas újságíró is megerősítette, aki szerint egyes országok azért lettek Szlovákiával szemben óvatosabbak, mert attól tartanak, az átadott információk az oroszok kezébe kerülhetnek. Lucas szerint mindez a NATO-ra is érvényes, amely a hírszerzés területén bizonyos szolgáltatásokat nyújt a tagállamainak, de Szlovákia most ezen szolgáltatásoknak csak a legsilányabb változatát kapja. A lapok egy cseh forrásra hivatkozva pedig azt írják, a külföldi partnerek elsősorban az Ukrajnára és az Oroszországra vonatkozó információkat szűrik meg. Egy másik cseh informátor pedig úgy nyilatkozott, a legkényesebb, vagyis az adott állam biztonságát közvetlenül veszélyeztető információk átadása Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszternek szóba sem jöhet.

Több partnerország számára a Ficónak a február 26-i nyilatkozata jelentette azt a fordulópontot, amely után visszafogták a titkosszolgálataik együttműködését a szlovák féllel. A miniszterelnök ugyanis ekkor egy rövid sajtótájékoztatót tartott, ahol azt állította, egyes NATO-tagállamok Párizsban arról fognak tárgyalni, hogy katonákat küldjenek Ukrajnába. Fico ekkor élt a lehetőséggel, hogy nyilvánosan megismételje a választási kampányban is hangoztatott üzenetét, mely szerint elutasítja Kijev katonai támogatását. A párizsi találkozó azonban nem kifejezetten erről szólt, a katonák fizikai jelenléte Ukrajnában csak egy hipotetikus lehetőségként merült fel. A francia felet rendkívül meglepte, hogy a szlovák kormányfő a nyilvánosság előtt beszélt olyasmiről, amit Párizsból egy bizalmas dokumentumban kapott. A lapok információi szerint ezzel a miniszterelnök rendkívüli mértékben magára haragította a nyugati szövetségeseket. A következő, a francia fővárosban tartott hasonló találkozóra márciusban már meg sem hívták Ficóékat, ahogy egyébként a magyar kormány képviselőit sem.

A cikk egy nyugati állam titkosszolgálatának képviselőjére hivatkozva azt írja, Szlovákia partnerei akkor is fokozták az országgal szembeni óvatosságot, amikor a kormány Pavol Gašpar kezébe adta a Szlovák Információs Szolgálat (SIS), vagyis a polgári titkosszolgálat irányítását. Pavol Gašpar annak a Tibor Gašparnak a fia, aki ellen súlyos korrupciós bűncselekmények gyanújával folyik büntetőeljárás és aki a Smer listáján parlamenti mandátumot szerzett. Tibor Gašpar egy ideig vizsgálati fogságban is volt. A lapok szerint hasonló bizalmatlanságot kelt, hogy a kormánypártok vezető képviselői, így Fico, Peter Pellegrini (Hlas) és Andrej Danko (SNS) nyilvános eseményekre is meghívják az orosz és a belarusz diplomácia képviselőit, ahogy Juraj Blanár (Smer) külügyminiszter is találkozott Szergej Lavrovval, az orosz diplomácia vezetőjével. 

(Denník N, czg)