Ravasz Ábel: „Érezzük, hogy az események kezdenek kicsúszni az irányításunk alól. A déli régiók gazdasági leszakadása ma is valós tény, és mintha eszközeink is alig maradtak volna, hogy ezt megakadályozzuk.”
Negyedik éve növekszik a foglalkoztatottság – délen is
Pozsony |
„Már jövőre is csökkenhet a foglalkoztatottság” című, december végén megjelent cikkében Molnár Iván borús képet fest a dél-szlovákiai munkaerőpiaci helyzetről. A munkahivatal novemberi adatait elemezve azt domborítja ki, hogy a régiók között „látványos különbségek vannak”, a magyarok által lakott régiók között „nőtt is a különbség”, és „a gazdasági növekedés fokozatos lassulása miatt ráadásul egyre több munkáltató kénytelen megválni az alkalmazottjaitól”, és így „jövőre már enyhén növekedhet az állástalanok aránya”.
Ez a kép természetesen nem helytelen, de megfeledkezik a kontextusától. Mi ez a kontextus? Az, hogy az elmúlt négy évet a regionális foglakoztatottsági különbségek éles csökkenése jellemezte. Molnár 16 magyarlakta járásra fókuszál, táblázatában ezeknek a járásoknak az állástalansági arányát mutatja be, sajnos időbeli trendek nélkül. Ezeknek a járásoknak (nevezzük Dél-Szlovákiának) az együttes munkanélküliségi aránya az elemzett időszakban 5,94 % volt. Mi volt a helyzet a jelenlegi kormány munkába állásakor, 2016. márciusában? Dél-Szlovákia 12,38 %-os munkanélküliségi rátán volt akkor, azaz az elmúlt négy év alatt 6,89 százalékponttal, kevesebb, mint felére csökkent a munkanélküliség ebben a régióban. Két járásban (Rimaszombat, Nagykürtös) több, mint tíz százalékponttal csökkent a munkanélküliek aránya.
Ha Dél-Szlovákiát az országos átlaghoz hasonlítjuk, azt látjuk, idén novemberben 1,02 százalékpont volt az eltérés (ennyivel volt magasabb délen). 2016. márciusában a különbség 2,49 százalékpont volt. Azaz a déli régió majdnem másfél százalékponttal közelebb került az országos átlaghoz is.
Molnár arról is beszél, hogy a magyarlakta régiók között is nő a különbség. A helyzet az, hogy idén novemberben a legnagyobb különbség Vágsellye és Rimaszombat munkanélküliségi aránya között volt, 13,18 százalékpont. 2016. márciusában a legmesszebb egymásból Galánta és Rimaszombat volt, összesen 22,63 százalékpontra. Azaz a déli régió járásai között is nagyon erősen szűkült az egyenlőtlenség.
Nem teljes információ tehát csak arról beszélni, hogy a kilátások negatívak: erősen növekvő időszakot élünk a déli régióban. Négy év alatt, mint több más területen, itt is erős felzárkózást láthatunk Dél-Szlovákiában. Az okok első sorban a régiófejlesztési programokban (az ún. legkevésbé fejlett járásokat célzó akciótervekben), illetve a mélyszegénységben élők fokozatos felzárkóztatásában és rekord magasságú munkavállalásában kereshetőek.
Fontos azonban az a veszély, amire Molnár is rámutat: a közelgő gazdasági visszaesés veszélybe sodorhatja a kedvező tendenciákat, és az ország gazdasági transzformációja (emelkedő minimálbér, autóipar potenciális visszaesése) is kockázatot jelent. Így a következő kormány feladata immár nem csak a munkahelyteremtés, hanem a négy év alatt létrehozott munkahelyek megtartása is lesz. Pont ezért is fontos, hogy a következő négy évben ismét legyen olyan párt a kormányban, amely odafigyel a déli régiókra is.
Ravasz Ábel
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.