Ne adagoljuk túl a nitrogént

A kora tavasszal elvégzett fejtrágyázás egyik legfontosabb szempontja a megfelelő időpont megválasztása és a kijuttatatásra szánt nitrogénadag menynyiségének megállapítása. Elsősorban arra kell ügyelni, hogy a kiszórt műtrágyát a növény saját növekedésére használja fel, ne pedig a környezetet szennyezzük vele, illetve a gyomos állományokban a gyomok erősödését, növekedését segítsük. A műtrágyák jelenlegi árai mellett ugyanis ma már fontos szempont, hogy a tápanyagpótlásra fordított anyagköltségek hatékonyan legyenek felhasználva, ami egyúttal a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe veszi.

Érdemes tehát fokozottabb figyelmet szentelni a tavaszi fejtrágyázásnak. Mire kell ügyelni? A legfontosabb, hogy lehetőleg minél korábban, már a növekedés megindulásakor rendelkezésre álljon a növény számára könnyen felvehető nitrogén. Néha megtörténik, hogy a termelők a hóra szórják ki a tápanyagot, sajnos, ez nem a legjobb megoldás, mivel az olvadó hólével a nitrogén is elszivárog, nem beszélve arról, ha a parcella netán lejtős. A tápanyagot inkább mértékkel adagoljuk, mivel a növénynek ebben az időszakban még meglehetősen alacsonyak az igényei. Ha ősszel nem juttatunk ki nitrogént, azt ne akarjuk teljes egészében azonnal pótolni. Nem ajánlott emelni az adagot amiatt sem, hogy netán később már nem lesz lehetőség újabb adag kijuttatására.

Ismert tény, hogy az őszi búza termesztése során a tenyészidő első felében kiszórt nitrogénadagok a termés mennyiségét, a későbbi időszakban – a záslóslevél megjelenése után - pedig a termés minőségét javítják. A növény termőcsúcsában ilyenkor defferenciálódik a kalászorsó, ezért a tavaszi első fejtrágyázás a kalász hosszára és a bokrosodás révén a növényzet súrúségére is meghatározó mértékben hat.

A koratavaszi időszakban a vegetáció indulásakor a talajban általában nitrogénhiány van. Hangsúlyozottabban érvényes ez, ha a télen több csapadék, hó hullott, mivel ez az olvadás után kimossa a talaj felső rétegében levő nitrogént. Mivel a mikrobiális tevékenység is szünetel a talajban, így még a szerves anyagokkal jól ellátott talajokban is nitrogénhiány mutatkozik. Ügyeljünk azonban arra, hogy ne adagoljuk túl a ezt a tápanyagot. Az őszi búzában például az ajánlott maximális adag 40 kg nitrogén lehet hektáronként. A túladagolás ugyanis sok veszélyt rejteget. A felesleges oldalhajtások túlzottan besűrítik a növényzetet, a szárak elvékonyodnak, gyengébbek lesznek és a gombabetegségekre is fogékonyabbakká válnak. A mag minőségének javítására egy későbbi időpontban, a kalászhányás időszakában ajánlott 50-60 kg-os adagot kijuttatni, s hozzá kell tenni, hogy a magas hozamok tervezésekor, tehát a tápanyagaellátás tervezésekor is számolni kell a növekedésszabályozók (szárerősítők) alkalmazásával, valamint a gombabetegségek elleni intenzív védekezéssel.

Óvatosan kell adagolni ilyenkor a nitrogént az őszi repcében is. Túl sok belőle a növény felnyurgulásához vezet. Általában 60-70 kg a maximálisan ajánlott adag. (140 kg-os N összadag elosztása: ősszel 30 kg, kora tavasszal 60 kg, szárbainduláskor 50 kg). A repcének a virágbimbók kialakulásakor a legnagyobb a nitrogénigénye, ezért általában három adagban juttaják ki a nitrogént, ha nagyobb összadagra van szükség, a kijuttatást 4-5 adaggal oldják meg. Ezzel összefüggésben az őszi gyomok elleni hatékony védekezés úgyszintén fontos szerepet kap, hiszen ezeknek már kora tavasszal nagy a tápanyagigényük, s mivel agreszívebbek, képesek a kultúrnövény elől elvonni ezt a tápanyagot.

A szerző a KMEMI (ÚKSÚP) komáromi részlegének munkatársa