Miért kapáljunk?

A talaj fölső rétegének a porhanyításával jócskán visszafoghatjuk a talaj közvetlen párologatását. Tehát akkor is érdemes a kapálást beütemezni, ha nincsenek gyomok.

Régi igazság, hogy a kapálás felér egy öntözéssel. A kapálással ugyanis megakadályozzuk a gyökerek által behálózott rétegek kiszáradását. Ugyanakkor a következő öntözés is hatásosabb lesz, ha nem tömődött a talaj felszíne. A fagyzugos területeken viszont nem célszerű kora tavasszal megkapálni a nedves földet, mert ezzel megnöveljük a párolgási felületet, a párolgás ugyanakkor hőt von el, ezért növekszik a fagyveszély!

Rövid húzásokkal egyenletes mélységben kapáljunk. Annak, hogy szinte senki nem szeret kapálni, gyakran a helytelen eszközválasztás az oka. Kevésbé fáradunk el, ha magasságunkhoz illő kapanyelet vásárolunk. A nyél lehetséges hosszúságát ugyanakkor az is befolyásolja, hogy milyen sűrűn állnak a növények egymástól. A kapálás szélességét úgy válaszszuk meg, hogy ne kelljen jobbra vagy balra lépni, csak előre. Az életlen szerszám pedig valódi büntetés, ezért azt mindig tartsuk karban, időnként reszeljük meg. A nedves földet pedig munka közben fém kaparóval távolítsuk el.

Milyen típusú kapát válaszszunk? Ezt a kérdést a talajtípus, illetve az dönti el, hogy milyen célra kell az eszköz, valamint a gyomosodás mértéke is befolyásolhatja. Laza, homokos talajokon a szögletes kapák terjedtek el, mert a széles fejű, egyenes élű kapák könnyen behatolnak a talajba és gyorsabban halad a munka. Kötöttebb vagy köves területeken a háromszög alakú kapákat válaszszuk, ebből is van többféle méret. Sekély, forgatás nélküli porhanyításra, talajszellőztetésre, a gyenge gyomok irtására a sarabolókat (horolók) válasszuk. Az úgynevezett csillagkapa elsősorban röglazító és talajporhanyító. A villáskapa villás részét sorkihúzásra, lazításra, porhanyításra, a háromszögelt fejet pedig sűrű ültetésű növények közötti gyomtalanításra használhatjuk.