Meghatározó a korai vetésidő

Az érdektelenség legfőbb oka az alacsony terméshozam. Ennek okai a termőterület termesztési körzet helytelen kiválasztása, a növényállomány nem megfelelő kezelése és gondozása. A repcetermelők így általában csak akkor vetnek tavaszi repcét, ha az őszi kifagyott, vagy más ok miatt kiszántására kényszerültek. S itt történik a legnagyobb hiba, nevezetesen hogy a tavaszi repcét nem megfelelő agroökológiai feltételek között próbálják meg termeszteni. A tavaszi repcét ugyanis például a kukoricatermő termesztési körzetben öntözés nélkül nem érdemes termeszteni, hiszen a növényzet csak senyved, s ennek elsősorban a terméshozamok látják a kárát.

A tavaszi repce termesztésének agrotechnikai feltételei az őszihez hasonlók. A talajelőkészítéssel szembeni igényei ugyanazok, mint az őszié. A talajt mintegy 5-6 cm mélységig porhanyítani kell, az alatta levő réteg legyen jól üllepedett. Ezeket a feltételeket legjobban az őszi talajelőkészítés során tudjuk megalapozni a felszántott talaj elsímításával.Tavasszal boronával fellazítjuk, s ezzel a talaj nedveségtartalmát is igyekszük megőrizni. Csapadékhiányos feltételek között könnyű hengerel lezárjuk.

A korai vetés a megfelelő terméshozam elérésének egyik legfontosabb feltétele. A lehető legkorábban, közvetlenül a tavaszi gabonafélék után legkésőbb április közepéig a tavaszi repcét is el kell vetni. A megkésett vetés elsősorban azért hat negatívan a terméshozamra, mert így a mag nem jut elegendő csapadékhoz, ugyanakkor a kezdeti csapadékkal szemben nagyon igényes. A vetési mélység 15-20 mm, a vetési egység 750 ezer csíraképes mag 1 hektárra. Ha áprilisban vetjük, a vetési egységet 950 ezer – 1 millióra növelhetjük. A sortávolság 125-250 mm, az állománysűrűség 60-80 növény négyzetméterenként.

A tápanyagellátásban készenléti ellátást igényel, mivel a megfelelő hozamok eléréséhez jelentős mennyiségű biomasszát kell képeznie, s erre az őszi repcéhez képest jóval kevesebb idő, mintegy 110 – 130 nap áll a rendelkezésére. A trágyázását az ősszel kijuttatott tápanyagmennyiség alapján végezzük, 2,5 tonnás hektárhozam eléréséhez 120 – 160 kg nitrogénre, 40-60 kg foszforra és 80-100 kg káliumra van szüksége. A nitrogént két adagban juttatjuk ki, a vetés előtti adag 90-100 kg hektáronként.

A növényállomány kezelése során a gyomnövények ellen ugyanazok a repcében engedélyezett készítmények alkalmazhatók, mint az őszi repcében, amelyeket pree- és postemergensen lehet kijuttatni. Az állati kártevők elleni védekezésben elsősorban a repcefénybogarak elleni védekezés fontos, mivel a virágrügyek időszakában már négyzetméterenként 1-2 bogár is veszélyezteti a terméshozamot. A fénybogarak elleni kezelést többször is meg kell ismételni. Ha azonban az állomány több mint 10 százaléka már kivirágzott, a fénybogarak elleni védekezés már hatástalan.

Betakarítása nem okoz gondot, mivel nem hajlamos a ledőlésre és egyenletesen érik. Betakarításkori nedvességtartalma 9 %, ez könynyen elérhető.

A hazai fajtakínálatban szereplő fajták közül néhányat (Lambada, Licosmos) tavaly szabadföldi kísérletekben vizsgáltak, az eredményekből kiderült, hogy noha a tavalyi esztendő a repce szempontjából rendkívül kedvezőtlen volt (aszály, magas hőmérséklet stb.), a tavaszi repce hozamai, ha megfelelő termesztési feltételek között fejlődött, elérték, sőt némely esetben meg is haladták az őszi repcék hozamait. (np - yl)