Megfelelő tápanyagellátás

Az utóbbi időben a pénzügyi nehézségek ellenére a mezőgazdasági vállalatokban is egyre több helyen előtérbe került az új technológiák alkalmazása. Elmondható, hogy az új termesztéstechnológiai ismeretek elterjedése a termelők érdeklődését a talajművelésben és a vetésben is a talajkímélő, minimalizációs, illetve ún. szántás nélküli technológiák felé irányítják. Ezek egyrészt előrehaladást jelentenek az üzemanyag- és munka-ráfordításokkal való takarékosságban, növelik a talaj felső rétegében levő szervesanyagok mennyiségét, másrészt feltételeket teremtenek egyes károkozók és gyomnövények elterjedéséhez. Az előző időszakban egyre szembetűnővé vált, hogy az említett eljárások hatékonyabb alkalmazásához hiányoznak azok a megfelelő összetételű tápanyagokat tartalmazó készítmények, amelyek az új technológiákban az előnyök kihasználásának hatékonyságát fokozni tudnák. Pedig má nálunk is vannak ilyenek. A vetés során a magágyba granulátum adagolását lehetővé tevő technológiák nálunk az amofos típusú műtrágyát tartják a legalkalmasabbnak, lévén ezek a foszfor és a nitrogén forrásai. Azok a technológiák, amelyek folyékony tápanyagok adagolását teszik lehetővé, nálunk általában DAM típusú nitrogéntartalmú keveréket alkalmaznak. A DAM alkalmazása azonban főleg ősszel a benne levő nitrogén hasznosulása miatt enyhén szólva nem megfelelő (kimosódás és nitrifikáció). Ugyanakkor nálunk hosszú ideig nem állt rendelkezésre olyan műtrágya, amely magasabb foszfortartalommal egyúttal a másodlagos és a nyomelemek forrásául is szolgált volna. A granulátumoknak a talaj felszínére való kiszórása a minimalizációs technológiák esetében éppen a növény fejlődése szempontjából a legfontosabb időszakban nem vezet a tápanyagok kihasználásában hatékony eredményre.

Szakemberek már elemezték a tápanyagok és a nyomelemek hozzáférhetőségének jelentőségét a növények tápanyagellátásában. Úgy tűnik, hogy a foszfortrágyák esetében nagyon fontos szerepe van a cink alkalmazásának, mivel ez katalizálja a foszforkészletek kihasználását. Fontos megjegyezni, hogy a növényeknek elsősorban a korai növekedési fázisokban, vagyis közvetlenül a vetés után van szükségük foszforra. A később adagolt foszfor ezt a hiányt általában már nem tudja kellően pótolni. Különösen érvényes ez a kukoricára, amely kifejezetten igényes a talajból felvehető cinktartalomra, s közvetve a megtermékenyítés minőségét is befolyásolja. A megfelelő minőségű gyökérzet kialakulása az összes növénnyel szemben alapkövetelménynek számít, az őszi repce vagy az őszi gabonafélék esetében ez nemcsak a tápanyagok felvételének előfeltétele, hanem a növény mechanikus szilárdságára, tehát áttelelési képességére is hatással van. A megfelelő gyökérzet kialakulásában a foszfor nélkülözhetetlen szerepet játszik.

Szakmai körökben régebben ismert, s az utóbbi időkben már a mi piacainkon is találkozhatunk egy érdekes készítménnyel. A Su-perzink—Retard a cink por alakú vízben oldódó koncentrátuma, amelyet mangánnal, rézzel, szelénnel egészítettek ki (5% Mn, 0,5% Cu, 0,001% Se), miközben 45 % cinket tartalmaz. A készítményben lekötött cink két formában van jelen – azonnal felvehető és fokozatosan oldódó hosszú távon ható formában. A Superzink-Retard foliáris alkalmazása kifejezetten alkalmas abban az esetben, ha a magágyba Amofost adagoltak. A kijuttatást végző permetező-berendezésben ajánlott a szelepek előtti szitákat leszerelni, mert a cink vízben nem oldódó formája főleg a nem megfelelő elkeverés esetén problémát okozhat. A készítmény vetéstől a terméskötésig alkalmazható, adagja hektáronként 1,5—2 kg.

Közvetlenül a magágyba, a vetőmag alá szánt tápanyagellátás egy másik formája a tápfolyadéknak a tartályokból adagolópumpák segítségével történő kijuttatása. E berendezésekben való alkalmazásra került kifejlesztésre az Agrozinfos nevű készítmény, amely 18 % P2O5-öt és 6 % Zn-t tartalmaz. A készítményt általában 12—36 l/ha adagban alkalmazzák, amely 1—3 kg cink és 3—9 kg foszfor (oxid) kijuttatásának felel meg hektáronként. Az Agrozinfos nitrogént is tartalmaz, a növények számára relatívan lassabban felvehető amidikus formában (3% N), szükség esetén azonban a készítmény DAM, SADAM és SAM típusú folyékony műtrágyákkal „tank mix” formában is keverhető. Nem ajánlott azonban a keverékek készletekbe való előkészítése. A készítmény ősszel az őszi repce és az őszi gabonafélék, tavasszal pedig a tavasziak, a kukorica és a répa tápanyagellátására ajánlott. Az Agrozinfos a növény habitusától függően levéltrágyaként is alkalmazható. Ebben az esetben a cink kijuttatott éves adagja 0,1—0,5 kg/ha szinten mozog. Elsősorban a növény intenzív fejlődési időszakában a megfelelő keverési arány betartásával (1:500 – 1:1400) kell kijuttatni. Ez az Agrozinfos 1,2—6 l/ha-os adagjának felel meg. A permetezéses (foliáris) kijuttatást természetesen ne végezzük magas hőmérsékleten, sugárzó napsütésben. Annak ellenére, hogy alkalmazása a folyékony szerek magágyba juttatására szolgáló berendezéssel ellátott vetőgépen optimális, ilyen adagoló berendezést a egyéb típusú vetőgépekhez is megrendelhető (a Flex cég készítménye).

Az Agrozinfos magágyba való kijuttatásának kétségtelenül legnagyobb előnye, hogy a növényt erőteljes gyökérfejlesztésre ösztönzi, ugyanakkor a készítményben levő tápanyagokat elsősorban a kultúrnövény és nem a gyomok hasznosítják. Szárazság idején jobban hasznosítja a talajnedvességet, télen a növények kevésbé hajlamosak a kifagyásra, a gyártó megfigyelése szerint a hatékonyabb tápanyagkihasználásnak köszönhetően a műtrágyákból 15—20 %-os megtakarítás érhető el. A készítmény fokozatos elterjedésev után rövidesen a terméselőkészítés általánosan elfogadott módszerévé válhat. (yó)