Lisztharmat és peronoszpóra

Folytatjuk a védekezést a keleti gyümölcsmoly ellen is, amely gyümölcsöseink, főleg az őszibarackosok egyik legveszélyesebb kártevőjének számít. A kártevők ellen használjuk a következő vegyszereket: Calypso 480 EC (0,1%), Basudin 600 (0,1%), Diazol 60 EC (0,1%), Nurelle D (0,1%), Metanion 48 EC (0,2%), Sumithion Super (0,1%), Pyrinex 48 EC (0,2%), Ultracid 40 WP (0,1%), Zolone EC (0,2%). A felsorolt szerek egyben a levéltetvek ellen is védelmet nyújtanak.

Védekezni kell a füstösszárnyú körtelevélbolha ellen is a következő permetszerekkel: Dimilin 48 SC (0,03%), Nomolt 15 SC (0,1%), Match 050 EC (0,1%), Rimon 10 EC (0,05%), Biobit WP (0,2%), Calypso 480 SC (0,2%). A készítményeket 10-14 napos időközönként Agrovital tapadószer hozzáadásával alkalmazzuk. A szilva kártevői közül most a levéltetvek ellen kell védekezni. E kártevőkről tudni kell, hogy a veszélyes sárka vírust terjesztik. A keleti gyümölcsmolynál felsorolt permetszerekből válasszunk, ezek előnye, hogy a szilvamoly lárvái ellen is hatásosak.

A szőlőben a legfontosabb növényvédelmi tennivaló a már károsító peronoszpóra és a lisztharmat elleni alapvédekezés elvégzése. A permetlébe lombtrágyaként ajánlatos Humix (0,5%) vagy Lamag Mo (0,5%) készítményt, valamint tapadószerként Agrovitalt (0,05%) adagolni. Ez utóbbi a nap káros ultraibolya sugarai ellen is véd.

A káposztafélék kezelésekor ne feledkezzünk meg a levéltetvek elleni védekezésről sem. (A felhasználható készítményeket már ismertettük.) A káposztaperonoszpóra ellen válasszuk a következő vegyszereket: Merpan 50 WP (0,2%), Folpan 48 SC (0,2%), Dithane M 45 (0,2%), Novozir MN 80 (0,2%) vagy a réztartalmú készítmények közül például a Cuprocaffaro (0,4%), a Kuprikol 50 WP (0,5%), a Champion 50 WP (0,4 %) készítményt. A permetlébe adagoljunk tapadószert is, például Agrovitalt.

A hagymafélék legveszedelmesebb kórokozója a hagymaperonoszpóra. Ellene a már ismertetett permetszerekkel védekezhetünk. Ajánlatos a keverékbe Agrovitalt (0,025%) is keverni.

A díszkertekben is védekezzünk levéltetvek betelepedése ellen. A permetszer hatásának megszűnése után ismételjük meg a permetezést, ha lehet, erre egy másik hatóanyagú vegyszert válasszunk.

A gyakori gombaölő szeres permetezések csökkentése érdekében használjunk lúgos kémhatású levéltrágyákat, ezek közé tartozik a Humix és a Lamag termékcsalád. A termékek magas PH-értékre (9-12) gátolja a gombacsírák fejlődését a növényzet felületén. További előnyük, hogy nincs várakozási idejük és gyakorlatilag minden növénynél felhasználhatók. Egyszeri kijuttatás esetén fél deci levéltrágyát 10 liter vízbe adagoljunk, így kapjuk a 0,5%-os töménységet. A készítmények 7-10 napos ismételt alkalmazása után hosszantartó védekező hatást nyújtanak.

A paprika termésfoltossága újra problémát okoz a termesztőknek, a betegség főleg a hajtatott berendezésekben jelentkezik. Többen tévesen azt gondolják, hogy a beteg paprika felső csúcsi részén keletkező különböző nagyságú foltokat valami gombabetegség okozza. Pedig nem új, gombák esetleg vírusok okozta betegségről van szó. A betegség eredete élettani jellegű és az erős napsugárzás váltja ki. Ilyenkor a termés felső, nap felé eső részén ovális, éles határú folt keletkezik. Az ilyen folt mindig a csúcsi részén és sosem a kocsány felőli részen képződik, az utóbbi a baktériumos lágyrothadás jellemzője.

A paprika termésfoltossága főleg az első virágzásból fejlődött terméseket károsítja, mert akkor a növénynek még nincs olyan dús levélzete, amely kellően beárnyékolná a termést. Másrészt a betegség kialakulása azzal is magyarázható, hogy az első termések vannak legközelebb a föld felszínéhez, s a felmelegedett talaj kisugárzása ezeket éri a legjobban. A keletkező sebhelyeken keresztül azután más gomba is fertőzhet. Megfigyeléseink szerint a betegség általában a vékony húsú, korai paprikákon, így például a Szlovákia vagy a Viharsarok fajtákon jelentkezik a leggyakrabban.

A betegséggel kapcsolatban végzett tápanyagvizsgálataink kimutatták, hogy az ilyen paprika kevés meszet tartalmaz, ami a termés szövetelhalását okozza. A szakirodalom és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy a paprika a magas hőmérsékleten mindig úgy védekezik, hogy elzárja légzőnyílásait, hogy kevés vizet párologtasson, de így kevesebb vizet is vesz fel. Azt azonban tudjuk, hogy a meszet a növény csak bő vízben oldva veszi fel. A termés képzéséhez, kifejlődőséhez pedig mindig nagyobb mennyiségű mész (Ca) szükséges. Ha tehát a paprika a termésképzés időszakában kevés vizet vesz fel, akkor a termésben mészhiány keletkezik, ami termésfoltosságot okoz. Az elegendő mészfelvételt még a termesztő is gyakran korlátozza, ha a talajt például sok műtrágya felhasználásával elszikesíti, vagy a talajnak magas a kimutatható káliumtartalma. A fentiek is igazolják, hogy intenzív paprikatermesztésnél elengedhetetlen a komplex talajelemzés elvégzése.

A bajok megelőzésében megoldást jelenthet a rendszeres levéltrágyázás is, amellyel elérhetjük a mésznek a levélen keresztüli felvételét még nagy melegekben, csökkentett transzpiráció idején is. A könynyen oldódó, gyorsan felvehető levéltrágyák erre a célra kevésbé felelnek meg. Vizsgálataink során kiváló eredményt érhetünk el a Lamag Ca lassan oldódó levéltrágyával, mert a mész a levél felületén 14-21 napig a növény rendelkezésére áll. A készítmény továbbá jelentős magnéziumot is tartalmaz, ami garantálja a lassú tápanyagfelvételt. Erről pedig tudjuk, hogy klorofilképző, így a fotoszintézist is élénkíti, ez pedig gyorsítja az anyagcserét, így a mész beépülését is a termésbe.A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa