Yoko Ono társa, Sam Havadtoy Pozsonyba hozta New Yorkot

A művész 2014-es milánói kiállítására készült alkotások mellett néhány további, az utóbbi években készült sorozat darabjai is láthatók a KunKelemen Fine Artsban.

Halotti leplek

Festmények, objektek, szitanyomatok. Egy veterán Fiat 500-as, Disney-figurák, sehova sem vezető fehér ajtók, Modigliani női portréja, kínai császárok arcai – mindez csipkével beborítva. Sam Havadtoy nagyjából az ezredforduló óta gyűjti, vásárolja, kapja ajándékba a csipkéket, s használja a textúrájukat – mondhatjuk: művészi kézjegyként – egyfajta halotti lepelként az alkotásain. A csipkék nemcsak a „talált tárgyakat” fedik le, hanem egy sosem olvasható mentális napló részleteit is. Az alkotó személyes történeteit híg festékkel viszi fel a vászonra, majd ugyanezzel a festékkel lefesti, csipkével beborítja, végül újabb, strukturált festékréteggel zárja le.

„Gyerekkoromban, Magyarországon lenéztük a csipkét, giccsnek tekintettük. Aztán később, amikor már máshol éltem, hiányzott. Lakberendezőként is elkezdtem becsempészni a munkáimba, nagyjából 2000-től a festményeimbe is” – jegyezte meg a motívum eredetéről a művész, akit „a galéria galériáján” szorítottunk sarokba a megnyitón. Az alkotásihoz felhasznált „talált tárgyakkal” kapcsolatban elmondta: a milánói kiállításra elsősorban az olasz populáris kultúrából emelt be emblematikus elemeket, innen ered a fiatalkorában luxusautónak számító Fiat Cinquecento, valamint az Olaszországban is roppant népszerű Disney-figurák sora is. „A kritikusok azt szokták mondani, hogy a boldogtalan gyerekkoromat teremtem újra, úgy, ahogy élni szerettem volna. Nem ezért csinálom. Persze, az alkotásban a legtöbb dolgot a tudatalatti irányítja. Szóval lehet, hogy mégis igazuk van. Sosem vitatkozom, ha szépet írnak.”

Pop art és új realizmus

A művész szülei 1948-ban hagyták el Magyarországot, Nagy-Britan-niában telepedtek le – így született Havadtőy Sámuel 1952-ben Londonban. A család 1956-ban, még a forradalom előtt a hazatérés mellett döntött, a forradalom leverése után pedig nem volt visszaút. Havadtőy Sámuel 1971-ben látta meg a lehetőséget: Jugoszlávián át tért vissza Londonba, egy évvel később pedig már New Yorkban élt. Lakberendezési galériában dolgozott, rövidesen saját üzletet nyitott, ahova többek között Yoko Ono és John Lennon is betért. A legendás Beatles-tag halála után Sam Havadtoy közel két évtizeden át volt Yoko Ono életének társa.

Közben, a nyolcvanas évektől intenzíven bekapcsolódott a New York-i művészeti életbe, festeni tanult, a szitanyomás technikáját Andy Warhol műtermében sajátította el. Magát elsősorban festőként definiálja: a pozsonyi kiállításon is látható „szobrokat” ugyanúgy kezeli, mint a vásznakat, csak éppen háromdimenziós felületnek tekinti őket.

Dekoratív művészet, amit elénk tár, ám rejtett, nagyon intim dimenziói vannak. A pop art hatása nyilvánvaló, itt-ott az absztrakt expresszionizmus ihletése is tetten érhető. A pointilizmushoz azonban – a látszólag hasonló technika, a pontszerű ecsetvonások ellenére – nincs köze. Ezt hiteles forrásra, Kun Kelemen Melindára, a magángaléria tulajdonosára hivatkozva állíthatjuk – ő feltette az alkotónak a kérdést. A művészet-történész úgy látja, Sam Havadtoy elsősorban a pop arthoz és annak európai „rokonához”, az új realizmushoz köthető, ám mára iskolába nem sorolható, önálló művésszé vált, olyan egyéniséggé, aki szuverén módon kezeli a saját médiumait, formáit.

1956

Sam Havadtoy az utóbbi években felváltva él Olaszországban és Magyarországon. Már a kilencvenes években gyakran hazalátogatott, 1992-ben pedig Galéria 56 néven kiállítóhelyet is nyitott Budapesten. „A nevet Yoko találta ki viccből. Ha 56, akkor forradalom, innen csak egy gondolat a forradalom a művé-szetben. Akkoriban pezsgett a kortárs művészeti élet Magyarországon, de az amerikai kortársak nem voltak prezentálva. Olyan alkotókat mutattam be, mint Keith Haring, Andy Warhol, Basquiat, Agnes Martin, Cindy Sherman, Kiki Smith, Robert Mapplethorpe, Ross Bleckner vagy Donald Baechler, és belekevertem magyar művészeket is, hogy lássák az emberek, kikre reflektáltak a műveik-kel” – mesélte Sam Havadtoy a hét évet megélt kezdeményezésről.

Ha 56, akkor forradalom, s innen csak egy lépés a kérdés: hogyan érzi magát a művész a forradalom 60. évfordulóját ünneplő Magyarországon, foglalkoztatja-e az ország társadalmi valósága, viszonya a saját múltjához. „A közelmúltban, a népszavazás kap-csán mindenkinek elmondtam, aki kérdezte, hogy egész életemben migráns voltam, és bárhova mentem, min-denhol szívesen láttak, segítettek. Ezt szeretném én is valamilyen módon viszonozni – fogalmazott Havadtoy. – Az 56-os forradalom után százezrek hagyták el Magyarországot. Angliába, ahol én is születtem, legalább százezren mentek; ismertem olyanokat, akik a nappalijukba fogadtak be menekülteket. Azok közül, akik akkor elhagyták az országot, sokan a börtönökből jöttek ki, amikor kinyitották a kapukat. Mégis, soha senki nem mondta, hogy ezek a magyarok bűnözők.”