Velence és az új „reneszánsz”

A jobb idők reményében előrejelzett itáliai új „reneszánsz” az öröm és a film ünnepe lesz. Ha sikerül elérni, hogy az újságírók szeptemberben világgá kürtölhessék a hírt, mely szerint a tavaszi és a nyári fesztiválszezon kimaradása után a Lídón minden készen áll a filmtörténet legrégibb mozgóképes ünnepe, a velencei Mostra megnyitásához. 

Ha így alakul(hat), akkor a Lído eseménye ez évben azt az prioritást is magáénak tudhatja, hogy az első olyan nagyszabású nemzetközi kulturális rendezvény lesz, amelyet zárt térben tartanak meg, vagyis hagyományos módon (bizonyára szigorú járványbiztonsági intézkedések mellett, ahogy korábban jelezték is: maszkokkal, távolságtartással és talán nem olyan népes közönséggel, amint megszoktuk). 

Alberto Barbera, a velencei fesztivál művészeti igazgatója kezdettől fogva – már akkor, amikor a szeptember 10-én kezdődő Torontói Filmfesztivál szervezői a múlt hónap elején az esemény helyszíni és digitális megrendezésének lehetőségét is vizsgálták – úgy nyilatkozott, hogy „csapatával együtt a szokásos módon dolgozik a fesztivál előkészítésén”. A jelenlegi információk szerint a velencei Mostra stábja derűlátón úgy tervezi, hogy a fesztiváldíjakat nem virtuális térben, vagyis nem az interneten kommunikálva adják át, hanem a valós helyszínen. Ami értelemszerűen azt is jelentené, hogy a közönséggel együtt, a művészvilág is megjelenhet Velencében, az élen Cate Blanchett Oscar-díjas ausztrál színésznővel, aki a zsűri elnöke lesz. Ha összejön, akkor az idei Aranyoroszlán díj egyben a kulturális újjászületés jelképévé is válik. 

A művészeti igazgató egyik korábbi nyilatkozata szerint idén a fesztiválprogramban nagyobb hangsúlyt kapnak az olasz filmek, mivel azok alkotói és szereplői könnyebben tudnak részt venni a mustrán. Ugyanakkor a fesztiválstáb arra készül, hogy sok európai filmest és színészt is vendégül lát a fesztiválpalotában. 

Bár korábban szó volt arról is, hogy a tengerentúlról a megszokottnál gyérebb lesz a felhozatal, az amerikai filmszakma is reménykedik, hogy olyan álomgyári alkotásoknak tarthatják Velencében a (világ)premierjét, amelyek később az amerikai filmakadémia díjára is nevezhetők lesznek. Ugyanis a járvány miatt a jövő évi Oscar-díj is veszélybe került. Az idei filmtermést – amelyből eddig kevés, illetve csak internetes bemutatót tartottak – az akadémiai tagság részéről bizonyos szabálymódosítások nélkül problémás lenne értékelni. Az akadémia ezért úgy döntött, a jövő évi díjátadóra vonatkozó változtatásokat foganatosít, melyek értelmében ebben a díjszezonban „moziban nem forgalmazott, kizárólag streamingszolgáltatással bemutatott filmek is nevezhetők Oscar-díjra”. Ám ez a kivétel csupán azokra a filmekre vonatkozik, amelyeket az alatt az idő alatt mutattak be, amíg a mozik a koronavírus miatt zárva voltak.

Az idei velencei mustra a járvány szorításában „kísérleti” rendezvénynek ígérkezik, amelyen a közönségnek része lehet abban a hangulatban, amihez hozzászokott. Vagyis a tervek szerint lesznek vörös szőnyeges bevonulások, és az újságírók sem maradnak le a személyes interjúkról. 
Ha mindez megvalósul, Velencét valóban jelképes és ígéretes újranyitásnak, illetve újraindulásnak tekinthetjük. Ami talán reményt jelenthet a járvány miatt eltolódott hazai filmes események szervezőinek is. Élen a Febiofest Nemzetközi Filmfesztivállal, amelynek megvan az új időpontja: a tervek szerint szeptember 30. és október 4. között tartják meg.