Varázslat a nézőtéren

Profi színészeknek sem könnyű minden este más előadásban szerepelni, a Kodály Zoltán Gimnázium diákjait ezért még a fesztivál előtt kikiáltottam a legbátrabb csapatnak. És persze a legszorgalmasabbnak is. Ráadásul egy komoly filozófiai művet, Thomas Mann Márió és a varázslóját játszották ugyanazok, akik előző nap tánckoreográfiát vittek színre. Ezt szintén Ollé Krisztina rendezte, és nem lövöm le a poént, ha előrebocsátom, hogy a fődíjas produkcióról lesz szó az alábbiakban – hiszen a díjazottak listáját már közöltük.

A Szepsitől 12 kilométerre fekvő Buzita község művelődési házának színházterme sokkal nagyobb a szepsinél, és szintén nemrég újították fel – rendkívül impozáns lett. Általában itt mutatják be a komolyabb díszletet igénylő, sokszereplős előadásokat, ezért a fesztivál egyik napja mindig itt zajlik. A galántaiak ezúttal nem a színpadon, hanem a nézőtéren rendeztek be egy stilizált kávéházat, a közönség az asztaloktól pár méterre foglalt helyet. Olyan volt, mintha ugyanarra a bűvészműsorra érkeztünk volna mi is, együtt vártuk Cipollát, aki késett. „Itt Buzitán minden késik” - jegyezte meg az egyik szereplő, és ettől kezdve világos volt, hogy nem Olaszországban vagyunk Mussolini idejében, hanem itt és most történik minden. A nézők közül sokan nem ismerték a történetet, nekik még nagyobb élmény lehetett, ami lezajlott a szemük előtt, sőt interaktív módon – azaz mondaniuk kellett egy kétjegyű számot, húzniuk egy kártyát, vagy elrejteni valamit, amit Cipolla persze megtalált. A trükkök egyre durvábbak lettek, a történet szépen haladt a tragikus végkifejlet felé, és talán még a tíz éven aluli nézőknek is leesett, hogy ez az ember szégyentelenül manipulálja a tömeget. A végét szerintem egy kicsit elkapkodták, Mario túl gyorsan rántott pisztolyt, hirtelen felindulásból cselekedett, nem pedig később fogta fel a megszégyenítést, mint a novellában. De annyi baj legyen! Az előadás azonnal beszippantott, a srácok irigylésre méltó természetességgel szóltak ki a közönségnek, és mindenki jól játszott, a legapróbb mozdulatok is a helyükön voltak.

A Cipollát alakító Bedecs Patrik megkapta a legjobb férfi alakítás díját. Értékeléskor a zsűri egyik tagja, Regős János a főszereplő civilségét, feltűnés nélküli gonoszságát emelte ki, megjegyezve, hogy általában azok a legnagyobb manipulátorok, akikből ki sem néznénk az ilyesmit. A fake news, a közösségi oldalakon zajló népbutítás korában ez a mű aktuálisabb, mint valaha, ezért jól tették, hogy elővették, még ha nem is változtathatják meg a világot ezzel – mondta a budapesti rendező. Varga Anikó színésznő viszont úgy gondolja, hogy a galántai tizenéveseket már nem lehet olyan könnyen megvezetni, mert ezentúl kritikusabbak, elővigyázatosabbak, kétkedőbbek lesznek. Én inkább az ő optimizmusát osztom – talán tényleg nincs még minden veszve...