Toldi Miklós kedden Pozsonyba érkezik

A legendás erejű vitézt megformáló Csőre Gábor Toldi Miklós mellett több mint tíz más szerepet is életre kelt a másfél órás előadás során, amelyet nevezhetnénk monodrámának vagy különleges one man show-nak is, de a Toldi stand up megjelölés sem áll távol tőle.

„Divatos műfaj a stand up, hatni tud az emberekre – vélekedik Csőre Gábor. – Egy szabad közlési forma, amellyel több mindent el lehet érni. A Toldi csak annyira stand up comedy, amennyire Arany János megengedi, egyébként pedig pompás humora van. Például, ahogy a bika üldözését leírja, több szemszögből vizsgálva. De lehetne akár egy korabeli dráma is. Mi az egész történetet áthoztuk a mába, egy buszmegállóba, ahol percenként találkozunk ilyen vagy hasonló figurákkal.”

Az előadás létrehozásának ötlete a színész fejéből pattant ki. „Gyerekkorom óta tudom a trágár Toldit, egy vígszínházi turnén el is mondtam, és Eszenyi Enikő is jókat szórakozott rajta. Igazgatóként aztán szólt, hogy szeretne az eredeti művel foglalkozni. Tavaly már én említettem meg neki, hogy annyira érdekes a János vitéz és a Toldi, mindkettő mai történet, a gyerekek mégsem értenek belőle semmit. Elolvastam a kislányomnak, hogy: »Ég a napmelegtől a kopár szik sarja, tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta…« Kopár, szik, sarj. Ezek olyan szavak, amelyeket ma már nagyon kevesen használnak. Enikő ráharapott az ötletre, kezembe adta az egészet, és Paczolay Béla személyében rendezőt találtunk hozzá.”

Ahhoz, hogy kiderüljön, mi az, ami a szövegből kihagyható a színpadi változatban, Csőre Gábornak a teljes költeményt meg kellett tanulnia. Vagyis harminchat-harmincnyolc oldalt. „Tudtuk jól: a Toldit nem lehet meghúzni, és bele sem írhatunk. De más a színpadi változat és más egy leíró költemény. Az is szempont volt, hogy ne legyen hosszú az előadás. Természetesen nem hajtjuk a történetet. Mindent benne hagytunk. Csak az olyan részleteket, amikor Arany például azt írja, hogy: »Majd fogta, kezébe kapta…«, én nem elmondom, hanem végrehajtom. A szöveget augusztustól decemberig tanultam. A próbák során aztán kiderült, nem is az a nehéz egy ilyen anyagban, hogy az ember bepréselje az agyába, hanem életet lehelni egy elbeszélő költeménybe. A rímek, a dallamok, a gyönyörű leírások hol humort, hol drámát hoznak ki, miközben arra is figyelnünk kellett, hogy ha finoman nem törjük szét a szöveget, akkor archaizáló lesz és nem mai. A cselekményt is úgy kell széttörni, hogy a drámaisága ne sérüljön. Nagy örömömre igazi színpadi alkotás született a műből.”

A műből, amely kötelező olvasmány volt egykor, és ma is tananyag a magyar iskolákban. Paczolay Béla rendezése azonban nem ifjúsági előadás, bár gyerekek is nagyon szívesen nézik. „Teszteltük a bemutató előtt a közönséget – mondja Csőre Gábor. – Az első összpróbán ott ültek a kislányom osztálytársai, aztán jöttek a gimnazisták, majd a főiskolások és az egyetemisták. Négyszáz magyar tanárnak is megmutattuk. Ők is remekül szórakoztak. Csak azt kérdezték meg tőlem, miért van kitömve az alsónadrágom. Mondtam, hogy nincs kitömve. Nem korhatáros az előadás, bár a történet felnőtteknek való. Van egy ember, aki egy malomkődarabbal, hirtelen felindulásból fejbe vág egy őt bosszantó katonát. Onnantól fogva összeomlik az élete, rókalelkű bátyja minden bosszúja rászabadul, majd három stáción keresztül végigmegy egy öntisztuláson. Azután nyeri csak el azt a helyet, amely őt illeti.”

Csáki László közreműködésével rajzos animáció segíti az előadást, a zene pedig egy világhírű szerző alkotása, picit kifordítva. „Ez a mű egy olyan világban íródott, amikor még a liberális gondolkodású emberek is hittek Istenben – állapítja meg Csőre Gábor. – Nem volt kérdés az eleve elrendelés, a gondviselés, ami az összes cselekedetünket irányítja, szabályozza. »Ne félj, fenn az Isten, ő majd igazat lát – szól a költő Toldihoz –, bízd rá a büntető bosszúállás dolgát.« Nem kell mindenkinek hívő embernek lennie, csak az a fajta erkölcs, ami a Toldiból kiérződik, jó lenne, ha újra ránk szállna.”

A Toldi Pozsonyban október 21-én, kedden 19 órától látható az Astorka Színház fesztiváljának keretében.