Több mint testőr, a musical

Az igazi vakmerőség azonban színpadra adaptálni a Bodyguard (Több mint testőr) című filmet. A 2012-ben Londonban bemutatott, majd több országban sikerrel játszott zenés művet tulajdonképpen nem is ajánlatos musicalnek hívni, mivel tizenhat Whitney-slágerrel fűszerezték meg az ismert történetet, és a dalok többnyire csak dekorációként szolgálnak, nem viszik előre a cselekményt, mint egy igazi musicalben.

Ezt a megúszós struktúrát (jelenet – dal – újabb jelenet – újabb dal) szerkesztette át Dávid Hartl, a Nová scéna fiatal dramaturgja, valamint az újabban rendezőként szárnyát bontogató hazai musicalsztár, Patrik Vyskočil. Mindketten egy olyan generáció képviselői, amely számára az 1992-es Bodyguard című film már a távoli múltat jelenti. Nincs hozzá primer kötődésük, csupán a filmtörténet egyik szép, romantikus alkotásának tekintik, amelyben egy csúcson lévő sztár vállalt szerepet, és játszott el egy csúcson lévő sztárt, aki szerelmi viszonyba bonyolódik testőrével. Engedélyt kértek és kaptak a jogtulajdonostól a jelenetek átszerkesztésére, hogy ne a filmes látásmód domináljon a színpadon, kibővítették a prózai részeket, hogy a női főszerelőnek ne kelljen ötpercenként indokolatlanul dalra fakadnia, és a szereplők megcsillanthassák színészi képességeiket is. A díszlet ugyanakkor egy nagy koncertszínpadot idéz, fontos szerepük van a LED-falaknak, a világításnak, és egy 12 tagú élő zenekar szolgáltatja a kíséretet.

A film legnagyobb érdeme az volt, hogy megmutatta, hogyan kerül közel egymáshoz két ember, akik teljesen más világban élnek. Aki nem ismerné a történetet: Frank a legjobb testőr a szakmában, de elkövetett egy végzetes hibát, ezért visszavonult. Azzal az ajánlattal keresik meg, hogy védje Rachel Marront, a szupersztárt, aki éppen az Oscar-díjra hajt, és súlyos fenyegetéseket kapott. A zárkózott férfi nem igazán kedveli a szórakoztatóipart, aztán mégis egymásba bonyolódnak az öntörvényű Rachellel. És Frank nehezen tudja különválasztani az érzelmeit a munkájától.

A Nová scénán nagy csata zajlott Rachel szerepéért, hiszen Whitney Houston dalait nem akárki énekelheti el. Végül hárman kaptak lehetőséget erre. Egyikük, a legnagyobb hazai üdvöskének számító Mirka Gális Partlová elmondása szerint akkora rajongó, hogy előbb tudta leírni a Whitney nevet, mint a sajátját. A Mamba Dasha művésznéven futó énekesnő három kedvenc filmje közé sorolja a Több mint testőrt, megtippelni sem tudja, hányszor látta. Lenka Machciníková pedig az igényes dalok mellett Rachel karakterének eljátszását is kihívásnak tartja, különös tekintettel a kisfiával való viszonyra.

A női főszerep tehát hármas alternálást kapott, a testőrök pedig ketten vannak. A turócszentmártoni színházból kölcsönkért Ján Dobrík a beharangozó sajtótájékoztatón félig viccesen megjegyezte, hogy prózai színészként azért vállalta Frank szerepét, mert a Bodyguard az egyetlen olyan zenés darab, amelyben a férfi főszereplőnek alig kell énekelnie. A másik testőr, Pavol Plevčík eddigi karrierje legnagyobb lehetőségének tartja ezt a karaktert, és ha valami miatt itt és most érne véget pályafutása, akkor is maradéktalanul elégedett lenne.

A produkció zenei vezetője Ľubomír Dolný, a tizenkét tagú zenekart is ő vezényli a színpadon. Talán ő foglalta össze legfrappánsabban a produkció jelentőségét. „Manapság bárki kiadhatja a saját dalait, akinek van otthon egy minibillentyűzete és egy mikrofonja. Az internetet elárasztják a nagyon különböző színvonalú zenék, szinte zenei szmogban élünk. Whitney-nek viszont még minőségi konkurenciával kellett megküzdenie. Az ő korában időtálló dalok versengtek egymással a hallgatók kegyeiért, amelyeket a mai napig sokan feldolgoznak. És a középnemzedékből mindenkinek van legalább egy kedvenc Whitney-dala. Ez az előadás egy letűnt korszak iránti tisztelgés is. A színvonalas popzene iránti tisztelgés.”

Kíváncsian várjuk, hogyan sikerült szlovákra átköltenie a dalszövegeket Martin Sarvašnak. Ezen ugyanis sok múlik. Ahogy a tánckaron és a háttérénekeseken is. Ez a Nová scéna legnagyobb szabású produkciója 2020 márciusa óta, mellesleg egy közép-európai ősbemutató. A környékünkön ugyanis sehol nem játszották még a Bodyguardot.