Tizedszer rendezték meg a Katedra Napokat

Dunaszerdahely. A Katedra Napok szervezői idén is érdekes előadásokkal várták az országos pedagógiai találkozóra ellátogató pedagógusokat és az oktatásügyben dolgozó más szakembereket. A szervezőbizottság a hallgatóság igényeit figyelembe véve állította össze a meghívottak listáját, ezért a tizedik alkalommal megrendezett találkozóra azokat az előadókat hívták meg, akik a korábbi rendezvényeken már szerepeltek élményt nyújtó előadásukkal. A szerteágazó tárgykörökben megtartott előadások kitűnő alkalmat biztosítottak a jelenlévő pedagógusoknak a szakmai továbbképzésre. Mivel idén nem csupán egyetlen téma köré szerveződtek a felszólalások, a korábbiaktól eltérően jóval több hazai és külföldi szakembert hallgathattak meg a résztvevők. Az előre meghirdetett program némileg módosult, mert Kovács László tőrténész-tanár, Liszka József néprajzkutató és Vekerdi Tamás pszichológus betegségük miatt nem lehettek jelen a találkozón.

Hajdu Katalin tanár az aktuális nevelési problémákról szólva egyebek között azokat a tényezőket sorolta fel, melyek a különböző nevelési problémák kialakulásához vezethetnek, az okok között említve az elhanyagolt családi életet, a családon belüli megromlott viszonyokat és a túláradó szülői szeretet, az ún. majomszeretet negatív hatását. Szigeti László oktatási államtitkár, a Katedra Társaság tagja soron kívüli felszólalásában köszönetét fejezte ki a pedagógustársadalomnak, majd a társadalmi párbeszéd szükségességét hangsúlyozta a közoktatási törvénytervezet kapcsán. Közölte, a finanszírozási rendszer megváltozása nem feltétlenül az iskolák támogatására szánt pénzek növekedését jelenti, hanem sokkal inkább a rendszer átláthatóbbá tételét. Nagy érdeklődéssel hallgatták a jelenlévők dr. Czeizel Endre Felkészülés a családi életre című előadását. A neves orvos genetikus véleménye szerint konkrét egészségtani ismereteket kellene tanítani az iskolákban, továbbá a természettudományi tételek és a morális alapismeretek öszszevont oktatásával hatékonyabb volna a gyerekek felkészítése. A felvilágosító programok egyúttal zálogát képezik a népességszám-növekedésnek is, tette hozzá. Lanstyák István, a pozsonyi magyar tanszék tanára a nyelvek születéséről és haláláról beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyelvváltozás okai az általános felfogással ellentétben nem magukban a nyelvekben találhatók, hanem a társadalmi tényezőkben. Stredl Terézia pszichológus előadásában a nevelési problémák témakörét járta körül. László Béla egyetemi tanár szemléltető számadatokat sorolva fel, a szlovákiai magyar felsőoktatás helyzetéről tartott beszámolót. Szarka László történész az etnikai alapismeretek oktatásáról, az eurorégiók és a lokális identitás kulcsfontosságú szerepéről beszélt, valamint arról, hogy a magyarság számára az egyik lehetséges jövőt a regionalizálódás jelentheti.

Zombori Ottó csillagász sziporkázó stílusban megtartott, showelemekkel teletűzdelt előadását követően Hodossy Gyula, a Katedra Alapítvány igazgatója és Bodnár Gyula, a Katedra folyóirat főszerkesztője átadták a díjakat. Katedra Díjban részesült Janda Iván tanár, az Ifjú Szivek megalapítója, Öllős László, a nyitrai Konstantin Egyetem adjunktusa az oktatásügyben kifejtett munkájáért, és Tóth Erzsébet, a Terra könyvkiadó igazgatója tankönyvkiadásunk terén elért eredményeiért. A Katedra folyóirat oklevelét Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója, Horváth Géza, a bécsi székhelyű Franz Schubert Intézet tagja és Tóth Lehel fotóművész kapta. A Szlovákiai Magyar Iskolákért Emlékplakettet Szabó Zoltánnak, a Selye Kollégium ügyvezető igazgatójának ítélték oda. A kétnapos rendezvényt fogadás zárta, ahol a résztvevők összegezhették az elhangzottakat és kicserélhették a tapasztalataikat.