Tévedések újabb vígjátéka

Úgy tűnik, a klasszikus regényekből készült mozgóképes feldolgozások sosem mennek ki a divatból. Ehhez talán az járul hozzá a leginkább, ha ezeket új köntösben sikerül bemutatni. A Kisasszonyok, melyet idén hat kategóriában jelöltek Oscar-díjra, kiváló példa arra, hogyan lehet újra megragadóan elmesélni egy sokak által jól ismert történetet. Klasszikushoz nyúlt a főleg fényképészként ismert Autumn de Wilde is, aki debütáló rendezésével Jane Austen Emma című regényét ültette át vászonra. 

Austen regényei közül az Emma egyike azoknak, amelyet a leggyakrabban dolgoztak fel filmes és színpadi adaptációként. Az 1990-es években három feldolgozása is készült: a legelső az 1995-ös tinédzserfilm, a Spinédzserek – ebben a történetet a modern kor Beverly Hillsébe ültették át. Egy évvel később Gwyneth Paltrow, majd ezt követően Kate Beckinsale főszereplésével készültek feldolgozások: mindkettő a kosztümös filmek hagyományos vonalát követte. Autumn de Wilde ezúttal könnyed humorral meséli újra Austen szatirikus regényét, szórakoztató színészi előadásban, pazar képi világot teremtve az eseményeknek. 

Az új film a regény legelső mondatával nyit: „Emma Woodhouse csinos, eszes és gazdag, már csaknem huszonegy éve él a világban, és eleddig igen csekély gyötrelemben és bánatban volt része.” Ez a mondat jól összefoglalja a címszereplő jellemét és a tettei mögött húzódó kezdeti motivációkat. Emma (Anya Taylor-Joy) a Highburyben élő, nagy vagyonnal és tekintéllyel bíró Mr. Woodhouse (Bill Nighy) lánya. A faluban mindenki rajongással és tisztelettel tekint az ifjú hölgyre, akinek jobb dolga nem akad, mint hogy nyűgös apjának nyújtson társaságot. Azért, hogy elüsse az idejét, szívesen játszik kerítőnőt és boronálja össze a környezetében élőket. Mivel egyik ilyen próbálkozása házassággal végződött, felbuzdul saját sikerén, és fejébe veszi, hogy újdonsült barátnője, Harriet (Mia Goth) szerelmi életébe is beleavatkozik. Legújabb pártaláló kísérlete végül több bajjal és félreértéssel jár, mint sikerrel. Ezzel pedig kivívja a család régi barátja, Mr. Knightley (Johnny Flynn) nemtetszését.

A film elődeihez hasonlóan követi a könyv lineáris rendjét, kezdve Emma legelső kerítőnői diadalával egészen a történet végi bonyodalmakig. A központban mindvégig a főhősnő személye áll, hiszen az események fő mozgatórugója Emma, és a legtöbb félreértés mögött is az ő kotnyelessége áll. A cselekmény izgalmát az a kérdés adja, vajon a lány képes lesz-e levetkőzni saját büszkeségét, és belátni, hogy ő sem mindentudó. 

A regény önmagában is bővelkedik a Jane Austenra jellemző szellemességben és iróniában, Autumn de Wilde és a forgatókönyvíró, Eleanor Catton pedig tovább erősítik ezt a vonalat, modern humorral töltik meg a produkciót. Teszik mindezt úgy, hogy filmjük nem fordul át könnyed vígjátékba. Meghagyják a történet austeni báját, s ezzel válik – ahogy a Kisasszonyok esetében is – az adaptáció egyszerre modernné és klasszikussá. Olykor egy-egy komikus pillanat meglepő lehet ugyan, de nem úgy, hogy banálisnak éreznénk a humort. A hozzáadott vígjátéki elemek könnyedén épülnek bele a történetbe. Elég megemlíteni azt a jelentet, amikor (a kosztümös filmekből jól ismert) szerelmi színvallás közepette az érintett hölgynek idegességében elered az orra vére, de példának hozhatnánk fel a falu öntelt lelkészének tolakodó udvarlási kísérleteit is. 
A film vizuálisan – az élénk színekkel, a bohókás kosztümökkel és a megválasztott helyszínekkel – is tükrözi a történet lendületes stílusát. 

A produkciót a remek színészválasztás tovább erősíti. Kétségtelen, hogy Anya Taylor-Joy korunk egyik legtehetségesebb feltörekvő színésze, alakítása Emmaként kimagasló. Sikerült szerethetővé tennie egy olyan karaktert, akit még Jane Austen szerint is nehéz megkedvelni. A komikum két fő forrása a hipochonder édesapát alakító Bill Nighy, és az Elton lelkészt megformáló Josh O’Connor. Láthatóan mindketten élvezettel bújtak karakterük bőrébe, s a legapróbb arcjáték is elég, hogy humorral töltsenek meg egy-egy jelenetet. A Woodhousék jó barátját, Mr. Knightley-t életre keltő Johnny Flynnt is érdemes megemlíteni, megfontolt jelleme éppen ellentéte a konok és büszke Emmának. 

Autumn de Wilde debütáló rendezése méltó utódja az előző generációk Emmáinak, sikerült újabb oldaláról bemutatni a népszerű történetet. Noha a film hazai premierje elmaradt, online filmforgalmazók elérhetővé tették a produkciót, így otthon is könnyen pótolható az elmaradt vetítés. 

Hernádi Henriett

Emma. Brit vígjáték, dráma, 2020. Rendező: Autumn de Wilde. Forgatókönyvíró: Eleanor Catton. Operatőr: Christopher Blauvelt. Szereplők: Anya Taylor-Joy, Johnny Flynn, Josh O’Connor, Bill Nighy, Mia Goth, Callum Turner, Miranda Hart.