Szent Iván napja

# Iván (Kamarás Iván) sztár. A sztár. Ő az év színésze és az év férfija egy személyben, aki ha feltűnik egy darabban, garantált a siker, de a lemezei is szép számmal fogynak. Tinilányok aláírásért epekedve bálványozzák, a kritikusok ódákat zengnek erőteljes alakításairól. Menedzsere (Fullajtár Andrea) kemény tempót diktál: nincs megállás, egyik felkérés követi a másikat. Az egyik nap azonban valami megtörik. Iván egykori ismerőseivel összetalálkozva ráébred arra, hogy bár most meg van mindene, valójában nem erről az életről álmodott.

Már az első percek után nyilvánvalóvá válik, hogy a Morel fiút még csak íróként, a Fehér alsót azonban már rendezőként is jegyző Meskó Zsolt első nagyjátékfilmes próbálkozása kudarcra ítéltetett. A Szent Iván napja az elpocsékolt élet, a felszínesség és a sztárság sajnos mindmáig kínzóan aktuális témáját járja immár sokadszor körbe, azonban joggal nagyra tartott elődjeihez nem képes újat hozzátenni, a lendületes stílus hiányában pedig nincs, ami feledtetni tudná ezt a hibát. Hiába a jó szándék, ha az előadásmód nem klappol: a filmben kár keresnünk teszem azt altmani iróniát – Meskó munkájának nem telik többre a hazai média (kereskedelmi adók, pletykalapok) butácska fricskázásánál. A mű ezen a ponton ráadásul saját dugába dől, hiszen a magyar filmektől megszokott otromba módon hozza tudtunkra, kik járultak hozzá az alkotás létrejöttéhez.A Szent Iván napja bár kiemelt figyelmet fordít a művészieskedő beállításokra – gondolok itt például a Millenáris Park üvegházában forgatott jelenetre – a roppant impozáns szereplőgárda kínálta lehetőségekkel már nem él: igazán hálás szerep lenne például egy letűnt generáció nagy színészének eljátszása (a mai, elanyagiasodott világban szóba sem jöhet, hogy ő még nem a pénzért, hanem a színjátszás élvezetéért lépett színpadra), azonban Darvas Iván karaktere is kínzóan közhelyes. A több sebből vérző forgatókönyv a többi jellemmel sem bánt bőkezűbben, az ingatag lábakon álló romantikus vonal például határozottan bántóra sikeredett – főként, hogy a női főszereplő alakítása enyhén szólva is sekélyes.

A film legnagyobb előnye mégis az lett, amit valószínűleg az alkotók mindvégig szándékoztak elkerülni: a játékidő apróbb zökkenőkkel ugyan, de hamar eltelik, szelektív memóriánknak köszönhetően a látottakat pedig másnapra játszi könynyedséggel feledjük. (mozinet)

Szent Iván napja, színes, magyar film, 86 perc, R.: Meskó Zsolt, Sz.: Fullajtár Andrea, Kamarás Iván, Básti Juli, Darvas Iván, Jordán Tamás, Mácsai Pál, Pindroch Csaba, Szabó Győző, Török Illyés Orsolya