Scorseset hárman „emelték pajzsra”

Martin ScorseseTASR/AFP-felvételScorseset, akit először 1981-ben a Dühöngő bikáért jelöltek Oscar-díjra, szinte szimbolikusan, három kolléga emelte pajzsra: Steven Spielberg, Francis Ford Coppola és George Lucas adta át a szobrot hosszú ölelések közepette. ĺgy az olasz-amerikai rendezőnek teljesült a vágya: nem kell majd öregkorában, mint többször mondta, egy „kegyelem-Oscarra” várnia. Scorsese ezúttal többek között azt a Clint Eastwoodot (Levelek Ivo Dzsimából) győzte le, aki tavaly elvitte előle az Oscart a Millió dolláros bébivel.

A Kodak Színházban hétfőre virradóra rendezett, Ellen Degeneres amerikai komikus vezette, üresjáratoktól sem mentes gálán ezúttal nem akadt olyan film, amely „letarolta volna” a mezőnyt, mint a korábbi években a Titanic vagy A gyűrűk ura.

A tégla lett a legsikeresebb négy Oscarral (a legjobb film és a legjobb rendező díján kívül a másik két szobrot a legjobb vágás és a legjobb adaptált forgatókönyv érdemelte ki), míg A faun labirintusa három díjat kapott, igaz, két technikai díj mellett csak a sminkekért jutalmazták. A tégla, amely a Szigorúan piszkos ügyek című hongkongi thriller nyomán készült, nem csak az Akadémia elismerését hozta meg Scorsese számára, de a nézők is rá szavaztak, a film eddigi rendezői pályafutása legnagyobb kasszasikere lett.

Az est egyik nagy vesztese a hét kategóriában jelölt Bábel volt, amely csak Gustavo Santaollala filmzenéje révén került be az Oscar-díjas alkotások közé. Santaollala már tavaly is felmehetett a Kodak pódiumára, akkor a Túl a barátságon című film komponistájaként.

Az Amerikai Filmakadémia láthatóan a kortárs történelemmel foglalkozó alkotásokra figyelt oda a legjobban. Ezt bizonyítja a két főszerep-Oscar: Helen Mirren II. Erzsébetet alakította A királynőben, Forest Whitaker pedig az egykori véreskezű ugandai diktátort, Idi Amin Dadát Az utolsó skót királyban.

A közelmúltban, az egykori NDK-ban, titkosszolgálati miliőben játszódik Florian Henckel von Donnersmarck A mások élete című német filmje, amely a legjobb külföldi film lett. Az alkotása a nyolcvanas években játszódik, s arról, szól, hogy a belbiztonság egyik munkatársa hogyan áll át egy megfigyelés alatt tartott művészházaspár oldalára. Németországban a film többek között azért keltett vitát, mert túlságosan hiteltelennek tekintették a belügyes munkatárs pálfordulását.

A dokumentumfilmek közül az Al Gore globális felmelegedés elleni kampányáról szóló Kellemetlen igazság, a rövid játékfilmek közül pedig az izraeli-palesztin konfliktust szatirikus formában bemutató, egy izraeli falafelárus család katona fiának és egy palesztin kebabsütöde pénztároslányának szerelméről szóló The West Bank Story (Ciszjordániai történet) végzett az élen.

A kommentátorok szerint Gore-nak, aki annak idején az Egyesült Államok nevében tárgyalt a Washington által azóta sem ratifikált Kiotói Egyezményről, még nagyon jól jöhet az Oscar-díj politikai karrierje szempontjából. A volt amerikai alelnök még a díjkiosztás előtt „környezetvédő show”-t rögtönzött Leonardo DiCaprióval, majd úgy tett, mintha be akarná jelenteni: indul a jövő évi amerikai elnökválasztásokon, végül azonban csak egy sokat sejtető mosollyal távozott a színről.

Megható pillanata volt a gálának, amikor Clint Eastwood átadta Ennio Morriconénak az életművét elismerő Oscart. A színész és a zeneszerző, akik nélkül soha nem születhetett volna meg az olasz western, hosszú évek óta nem találkozott. A legendás muzsikus, aki feleségének ajánlotta az aranyszobrot, megemlékezett mindazokról, akik megérdemelték volna az Oscart, de soha nem kapták meg. „Számomra ez az Oscar nem végállomás, hanem új kiindulópont, hogy tovább javuljak a mozi szolgálatában” – mondta Morricone.

Szintén igazságot szolgáltatott az Oscar-zsűri Alan Arkinnak, akit már az 1960-as években is kétszer jelöltek Oscar-díjra. Arkin, akit leginkább A 22-es csapdája Yossiarianjaként ismerhettünk meg, most A család kicsi kincséért kapta meg a legjobb férfi mellékszereplő díját.

A nagy favoritnak tartott, nyolc jelöléssel érkező Dreamgirls „fájdalomdíját” ugyancsak mellékszereplő, Jennifer Hudson vihette el – egyben ő volt az, aki énekével és csupa tűz megjelenésével a gála legizgalmasabb pillanatairól gondoskodott.

Immár az Oscart is begyűjtötte a világszerte óriási sikerű animációs film, a Táncoló talpak. A pingvinkalandok eddig 191 millió dollárt jövedelmeztek az Egyesült Államokban és 162 milliót külföldön.

A magyaroknak ezúttal nem termett babér: sem M. Tóth Géza Maestro című animációs filmje, sem Zsigmond Vilmos, a Fekete Dália operatőre nem kapta meg az Oscart. Az est mégsem múlt el teljesen magyarok nélkül: a Giuseppe Tornatore által Oscar-díjas alkotásokból készített filmösszeállításban feltűnt Szabó István Mephistójának egyik jelenete.

Az Oscar-díj nyertese

A legjobb film: A tégla

A legjobb rendező: A tégla (Rendező: Martin Scorsese)

A legjobb színész: Forest Whitaker (Az utolsó skót király)

A legjobb színésznő: Helen Mirren (A királynő)

A legjobb férfi mellékszereplő: Alan Arkin (A család kicsi kincse)

A legjobb női mellékszereplő: Jennifer Hudson (Dreamgirls)

A legjobb külföldi film: A mások élete (német; Rendező: Florian Henckel von Donnersmarck)

A legjobb animációs film: Táncoló talpak (Rendező: George Miller)

A legjobb operatőr: Guillermo Navarro (A faun labirintusa) A legjobb adaptált forgatókönyv: A tégla (William Monahan)

A legjobb eredeti forgatókönyv: A család kicsi kincse (Michael Arndt)

A legjobb dokumentumfilm: Kellemetlen igazság (Rendező: Davis Guggenheim)

A legjobb rövid dokumentumfilm: The Blood of Yingzhou District (Rendező: Ruby Yang, Thomas Lennon)

A legjobb rövid animációs film: The Danish Poet (norvég-kanadai; Rendező: Torill Kove)

A legjobb rövidfilm: West Bank Story (Rendező: Ari Sandel)

A legjobb eredeti filmzene: Babel (Gustavo Santaolalla)

A legjobb eredeti filmdal: I Need to Wake Up (Kellemetlen igazság)

A legjobb vizuális effektus: A Karib-tenger kalózai – A holtak kincse (John Knoll, Hal T. Jickel, Charles Gibson, Allen Hall)

A legjobb vágás: A tégla (Thelma Schoonmaker)

A tiszteletbeli életmű Oscar-díjat Ennio Morricone kapta.

(MTI)