Sabbathsong – több mint klezmer

A kilencvenes években, már a rendszerváltás után, a magyarországi zsidó hitközség is új életre kapott, s egyre többen vallották meg zsidóságukat. Több klezmeregyüttes is alakult.

JUHÁSZ DÓSA JÁNOS

1990-ben jött létre Jávori Ferenc vezetésével a Budapest Klezmer Band, 1998-ban a Pannonia Klezmer Band, s ebben az évben hozta létre Masa Tamás a Sabbathsong együttest, amely az eltelt évtized alatt több mint 100 koncertet és egy színházi bemutatót tudhat maga mögött (állandó fellépői folkfesztiváloknak, a Zsidó Nyári Fesztiválnak, klezmer- és irodalmi esteknek, a Magyar–Iz?raeli Kulturális Napoknak), de számtalan esküvőn is közre?működtek már.

Masa Tamással a Wesselényi utcában, egy zsidó kávézóban találkozunk, ahol felidézzük az elmúlt évek történetét. Sokakkal együtt Tamás is a kilencvenes években „fedezte fel” a zsidó kultúrát, megtanult héberül olvasni, és barátaival elkezdett zenélni. Először Oromszegi Bencével két dalt adtak elő egy évzárón, aztán újabb zenészek csatlakoztak hozzájuk, akiknek már komoly zenei múltjuk és előképzettségük volt, s elindult egy sikertörténet. Az együttesnek tíz állandó tagja van, Oromszegi Bence zongorán, Szabó Bálint klarinéton, Pánczél Tamás hegedűn, Bódi Mónika brácsán, Langer Zoltán nagybőgőn, Ábrahám János pozanon és gitáron, Szentkirályi György udon, buzukin és gitáron, Andrasics Szabolcs ütős hangszereken játszik, Masa Tamás és felesége, Anita pedig énekel. Rendszeresen felléptek a Bálint-házban, ahol táncházakat tartottak, de egy előadásban (Yoshke) gyerekek segítségével a régi Jiddis színházi hagyományokat is felidézték. Az egyik ilyen táncházban találkoztak Rostás Csabával, s innen datálódik a csapat együttműködése egy másik kisebbségi kultúra képviselőivel, a romákkal.

Aztán Masa Tamás találkozott Kállai Istvánnal. Kállai rengeteg sikeres film- és tévéműsor forgatókönyvének a szerzője (ő írta a Budapesti Operettszínházban nagy sikerrel futó Menyasszonytánc című klezmermusical librettóját is), aki látta a Yoshkét, és elmesélte egy régi, megrázó élményét a második világháború utolsó éveiből, a zsidóüldözés borzalmairól. Azt, hogy nagyon sokan voltak, akik életüket is kockáztatva emberek százait mentették meg. Közéjük tartozott az Operettszínház igazgatója, Fényes Szabolcs is, aki a nagyszínpad alatti raktárszínházban sokakat bújtatott. Ez az ötlet adta a keretjátékot A láthatatlan kéz című, három idősíkban játszódó történethez. A darab cselekménye a mában kezdődik ezen a bizonyos pinceszínpadon, ahol egy hatvan éve bemutatott darabot próbálnak. Kitör a vihar, s hirtelen megelevenedik a hatvan évvel ezelőtti véres valóság. Meglehetősen vegyes társasággal találkozunk a színpadon, Márton (Masa Tamás) a városból érkezik, ahol élelmet próbált szerezni kishúgának, s itt talál menedékre három roma zenész is. Ide menekül egy szebb időket látott operadíva, Bella (Masa Anita) is, aki apróbb lopásokból tartja fenn magát. S megérkeznek Bella üldözői is, két nyilas tiszt. Odakint már lőnek, robbantások zaja hallatszik a közelből, s hogy eltereljék figyelmüket a véres valóságról, eljátsszák A láthatatlan kéz című darabot. A szereposztás után Ahasvérus perzsa király udvarában vagyunk, ahol épp új királynőt választanak. Ahasvérus választása a zsidó lányra, Eszterre (Létay Kiss Gabriella) esik. Az előadás végén egy furcsa csavarral ismét visszatérünk a mába, s kiderül, hogy legfeljebb csak a díszletek változtak, a terror és a fajgyűlölet ma sem ismeretlen fogalmak. A kelet zenei világa és a klezmer keveredik ebben a musicalben, de találkozhatunk roma motívumokkal is. Az együttes négy tagja, Oromszegi Bence, Ábrahám János, Pánczél Tamás és Szentkirályi György zeneszerző írta a fülbemászó és igen hangulatos dalokat, Tóth Géza és Pintér Burus Sándor írta a szöveget, s az utóbbi vállalta a rendezést is. Az előadást nagy sikerrel mutatták be a Ruttkai Éva Színházban, de anyagi nehézségek híján csak két-három havonta játsszák. Masa Tamás álma, hogy az előadás vidékre (főleg Szatmárba, ahol a háború előtt nagyon komoly létszámú zsidó közősség élt) és határon túlra is eljusson. Már tárgyaltak a kolozsvári színházzal is, s mivel Budapesten nagyon sok külföldi néző is kíváncsi az előadásra, tervezik az angol és német nyelvű feliratozást is. Eszter szerepére szerették volna megnyerni Bíró Esztert, aki rengeteg elfoglaltsága miatt nem tudta elfogadni a szerepet. Létay Kiss Gabriella, a Magyar Állami Operaház magánénekese viszont nagy örömükre első szóra elvállalta a felkérést, de játszik az előadásban Szabó Endre (Hámán királyi tanácsnok), az egykori Rock Színház tagja is. Vannak újabb musicalötletek is, Rút könyvét, valamint Dávid király történetét is szeretnék feldolgozni. Tavaly egy Magyarországon forgatott második világháborús filmben, amely az Eichmann-pert dolgozza fel (Robert Young rendezése) is szerepet kaptak. A film az idén kerül mozikba.

A Sabbathsong koncertekkel és előadásokkal készül a tízéves jubileumra. Március 9-én 17 órakor a Ruttkai Éva Színházban ismét színre kerül A láthatatlan kéz, március 16-án ugyanott purimi koncertet adnak.

Masa Tamás összegzésül elmondja, hogy a zsidóság dallamainak interpretálásán túl céljuk visszatalálni e dalok szellemi gyökeréhez és forrásához, a Biblia valóságához, ezért is lett a szlogenjük a: Több mint klezmer.