Pénzes pasikra hajtó csajok a csúcson

A Csajok a csúcson gyengébbik nemhez tartozó hősei leérettségiztek, addig-addig hajtottak a srácokra, míg sikerült őket ágyba csalni, átélték első szexuális élményüket, többet nem is lehetett és kellett belegyömöszölni az első részbe. Jöhetett hát – ahogy az már jönni szokott – a Csajok a csúcson 2, amelyben ugye illik már túlnőni a csetlő-botló butakamasz figurán, sőt kell is, mert arról már újabb bőrt nemigen lehet lehúzni, különösen, hogy az utóbbi időben futószalagon készültek el az ártatlanságuk és kitörni nem bíró vulkánként mocorgó nemi vágyaik miatt küszködő tinikről szóló komédiák – Csajok a csúcson, Hangyák a gatyában, Amerikai pite stb. Ezt a témát már annyira lerágták az utóbbi időben, hogy kamaszaink alfeléről kényszerűen le kellett tépni azt a bizonyos tojáshéjat, hogy a Csajok a csúcson 2 rendezője, Peter Gersina elkerülje az előzők újrakottázását fals hangokra. Kell hát az új starthelyzet, amelyből el lehet pattanni a csajsóvárgás komolyabb tárgyai felé. Csajszijaink az új részben már az egyetem küszöbét koptatják, ám szeretnének egy saját magánküszöböt is koptatni: azaz a családi házat elhagyva önállósulni szeretnének, aminek egyik feltétele a – Némethonban is kemény diónak számító – kégli. Keresik is az albérletet, de még nagyobb hévvel és kivetett hálóval a pénzes pasikat, akik kényelmes fészket tolnának alájuk. Sikerül is szerezniük egy lestrapált albérletet három szekrénynagyságú szobával és egy fiókméretű konyhával. A szomszédban persze – a kontraszt kedvéért – éppen egy Aggteleki-barlang nagyságú apartmant adnak ki egy aranyifjúnak, akit láthatólag felvet a zsozsó. Az egyik csajkó rá is startol a pénzeszsákra. És kezdődik a nemek harca. Következésképpen a Csajok a csúcson 2-ből is elmaradhatatlan az egyre magasabb „csúcsokra” vezető sikamlós téma, vagyis ami örökké ott motoszkál a tizenévesek fejében: az ilyen-olyan szex-tettek. De nem ám olyan maszatolósak, mint a fentebb felsorolt tinisztori 1-esekben, hanem olyan igazi izzasztós nyomulások. A lányok kvártélyával szomszéd szobában a kikötözős szexet kedvelő playboy úgy döngöli a falnak az egyik tündérkét a hármasból, hogy a szűkös kis albérletben lavinaszerűen hullnak alá a falra akasztgatott és a falipolcra kirakosgatott csecse-becse kabalák, közben a légkalapácsként ütődő szépfiú mulatós táncot jár a bokájára eresztett alsónadrág-bilincsben – gusztustalanság a köbön. De van itt amolyan unalomból bedobott szex-aerobic is: a kétszer indított „lovaglás” a kollégiumi szobában – nem kellene az intimitást ennyire közönségessé tenni.

A lányok unják már az előző részben megszerzett – ebbe az epizódba is átfolyó – csóró kis csákókat, akiktől még csak egy kényelmes ágyat sem kapnak, mert anyagiak helyett csupán álmaikat és tiszta érzelmeiket tudják kínálni.

Az egyik kiskrapek a szívét is belefőzi abba a chilis babba, amelyet zöld lábaskában visz a leányzóknak, nehogy éhen haljanak – a film legmegszólítóbb jelenete ez. Ám ilyesmi a mai német valóságban (s gondolom nem csak ott) nem menő: a csajók legtöbbje csak a pénzre, a hapsik zöme csak a csajozásra, a friss húsra hajt, érdekből és élvezetből gabalyodnak.

Még jó, hogy a film kivételre is mutat példát. A trió egyik tagja egy ingatlanmogul fiára startol rá. Ám a srác kiütéseket kap attól, hogy a csajok csak a pénztojó lakásgyáros fiát látják benne, ezért üres zsebbel és Beethoven zenéjével hódítva inkognitóban jár csajszivadászatra, hogy megtalálja az érdek nélkül közeledő igazit. És rá is lel, mint ahogy a többiek is, akik visszatalálnak kamaszkori szerelmükhöz, mert rájönnek: jobb ma egy álmodozó szerelmes sráccal repülni, mint holnap egy lakástulajdonos ipse oldalán elhervadni. És egy csapásra minden göröngy elhárul csajszi- és csákóhőseink útjából. De kár, hogy ez csak egy átlagos mozisztori! Hol vannak ezektől a hősöktől a mai tinik! Mérföldes távolságokra.