Panjabi MC: The Album

Örülök Panjabi MC sikerének! Mert végre új stílus keveredett a világ egysíkú könnyűzenéjébe. Bár ez a mondat eléggé sántít, az idei év kuriózuma, a bhangra egyáltalán nem valami új dolog, így bosszant is rettenetesen, amiért Panjabi barátunk úgy viselkedik, mintha feltalálta volna a spanyol viaszt! De lehet, hogy csak tájékozatlan, nem tudja, hogy a stílus szélesebb körű megismertetésével már sokan próbálkoztak, legutóbb például egy évtizede Apache Indian, sikere azonban mérsékelt és tiszavirág-életű volt. Mindenesetre az igaz, Panjabi a bhangra népszerűsítéséért már most többet tett, mint Apache Indian társaival együtt, és megjegyzem: jól, hitelesen teszi mindezt. A Mundian To Bach Ke, az ártatlan lányokat a fiúktól óva intő dala, lassan világsláger. Jelzésértékű, hogy az amerikai piacra elkészült az angol nyelvű változata Jay-Z közreműködésével, de kizárt, hogy Panjabi MC odaát a legsikeresebbek közé tudjon emelkedni. Az amerikai hip-hop ugyan évek óta gátlástalanul nyúlja le az indiai zenei motívumokat: Dr Drétől Timbalandon át a Neptunesig, azonban az autentikus iránt sohasem mutatkozott különösebb igény.

A zenei nagyhatalmak védik saját piacukat. Érthető, egyik ország sem akarja, hogy a külföldiek arassák le a babért. Ezzel magyarázható, hogy az amerikai listákról az elmúlt két évben teljesen eltűntek a nemzetközi előadók, még az angolok is. (Az európai országok többsége már kevésbé törődik ezzel, ezért tájainkat ellepték az amerikai sztárocskák.) ĺgy azután a zeneileg nagyhatalomnak nem számító országok stílusai egyszerűen nem tudnak betörni a nagyobb piacokra, vagy ha mégis, akkor hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, megnehezítve, vagy ellehetetlenítve ezzel más kultúrák érvényesülését. Néha azonban összejön egy-két próbálkozás. A legtöbb világtáj zenéje nyugaton a sznobok divatjaként végzi (lásd: latin, kubai, afro), és félő, hogy a bhangra is hasonlóan rossz véget ér majd...

Az Indiában és Pakisztánban népszerű, aratási ünnepeket kísérő bhangra sok sok évvel ezelőtt nyugati közvetítéssel – egészen pontosan a brit-ázsiai közösség másod- és harmadgenerációs tagjainak zenei kezelésével – jutott el a nagyvilágba. A coventry-i születésű Rajinder Rai immár több, mint tíz éve műveli ezt a nyugatosított bhangrát, a nevét azonban csak azóta ismerjük, hogy előbb a brit, majd a nemzetközi média szűrőjén áttört Mundian To Bach Ke slágerré vált. A dal tulajdonképpen Busta Rhymes Turn It Up című 1998-as slágerének „nájtrájderes“ remixéből készült remix, ami jól szemlélteti a bhangra színtér kelet-nyugat egyesítő törekvéseit.

Panjabi MC első nemzetközi terjesztésű albuma az 1993-1998 között a Nachural kiadónál megjelent hanghordozóinak anyagából összeállított válogatás, a felvételek helyenkénti felcicomázásával. A lemezen a második klipdal, a Jogi indiai breakbeatjén kívül hamisítatlan bhangra szól: monotonul zakatol a dhol, pereg a tabla, jajgatnak az énekesek, csupán az időnként felismerhető hip-hop ütemek és a rapbetétek nem szokatlanok és ismeretlenek a beavatatlan hallgató számára. Panjabi MC mesterien vegyíti a bhangra hangzásvilágát a hip-hop stílusjegyeivel, a maga nemében izgalmas és eredeti produkciót produkálva, de a világ jelenlegi állása szerint ez csupán arra elég, hogy megnyerje az indiai közösségek haladó szellemű fiataljait. Kevés benne a fogódzó, nincsenek nyugati fülbemászó dallamok, márpedig anélkül az érdeklődés gyorsan elmúlik majd. (p)