Oscar – társadalmi kérdésekkel

Los Angeles. Hozott meglepe-téseket is, ugyanakkor több kategóriában a papírforma jött be a hollywoodi Dolby Színházban helyi idő szerint vasárnap éjjel megtartott 88. Oscar-gálán. Az amerikai filmakadémia idei díjaival kezdő és fiatal alkotókat ugyanúgy elismert, mint nagy visszatérőket. Sylvester Stallone és a Mentőexpedíció stábja kivételével a legtöbb produkció alkotóinak nem kellett csalódottan távozniuk.

Bár a gálán a filmeké és az alkotóké volt a főszerep, a díjazottak köszönőbeszédükben több társadalmi kérdést is érintettek: felszólaltak az előítéletek, a nemi diszkrimináció, a szexuális erőszak és a környezet pusztítása ellen. Természetesen ez sem véletlen, hiszen ezeket a problémákat érintették a jelölt és díjazott alkotások is.

Az idei rendezvényt beárnyékoló Oscar-botrány – amely azért robbant ki, mert az amerikai filmakadémia zsinórban második éve csak fehér bőrű művészeket jelölt színészi kategóriákban – a házigazda Chris Rock jóvoltából szinte végig napirenden volt az este folyamán. „Hogyha fekete jelölteket akarunk minden évben, akkor fekete kategóriákat kell felállítani” – mondta, majd hozzátette, a lényeg az, hogy az Oscar-esten „a filmeket, a színészeket tiszteljük meg és díjazzuk, és a sokszínűséget ünnepeljük”.

Az est vendége volt Joe Biden amerikai alelnök, aki az egyetemi kampuszokban előforduló szexuális erőszak elleni hatékonyabb fellépést sürgette beszédében, mielőtt felkonferálta Lady Gaga Amíg veled meg nem történik című dalát. Üzenete egybecsengett a legjobb filmnek járó elismerést elnyert Spotlight – Egy nyomozás részletei című újságíródráma történetével. A mozi a Boston Globe tényfeltáró újságíróinak munkáját mutatja be, akik katolikus papok szexuális zaklatási ügyeire derítettek fényt.

Lady Gaga produkcióját állva tapsolta a közönség. Állótapsot kapott Leonardo DiCaprio is, akinek hatodik jelölését végre sikerült díjra váltania A visszatérő című túlélődrámában nyújtott alakításával. A legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjjal jutalmazott DiCaprio beszédében a klímaváltozás kezelésének szükségességét hangsúlyozta. A visszatérő rendezőjeként ugyancsak Oscarral jutalmazott Alejandro González Inárritu az előítéletek ellen emelte fel a hangját – egy filmjében elhangzó szövegrészre utalva kifejtette, annak az időszaknak az eljövetelét várja, amikor az ember bőrszíne ugyanolyan lényegtelen lesz, mint a haja hossza. Inárritu a harmadik olyan rendező, aki egymás után kétszer megkapta a rendezői díjat (tavaly a Birdmanért vehette át). A visszatérő harmadik díjazottja, Emmanuel Lubezki az amerikai filmakadémia vasárnap esti gáláján Oscar-történelmet írt, ugyanis három egymást követő évben sikerült elnyernie a nagy presztízsű elismerést.

Meglepetésnek számít, hogy nagy öregeket előzött meg két olyan színésznő, akit először jelöltek. A legjobb női főszereplő, a 26 éves Brie Larson (A szoba) a legjobb női mellékszereplővel, a 27 éves svéd Alicia Vikanderrel (A dán lány) együtt az est legfiatalabb győztese volt.

A gála legidősebb elismertje a kiemelkedő westernfilmek jellegzetes zenéjének zseniális szerzője, a 87 éves Ennio Morricone volt, aki az Aljas nyolcas című Tarantino-filmhez komponált zenéjéért vehette át a szobrot. Könnyekig meghatottan, olaszul köszönte meg az elismerést. Eddig ötször jelölték, s bár 2007-ben életműdíjjal tüntette ki az akadémia, a legjobb filmzene kategóriában most először győzött.

Ahogy DiCaprio és Morricone győzelmét, Sylvester Stallone sikerét is szinte borítékolni lehetett. Nagy veteránként a Creed – Apollo fia szerepéért kaphatott volna Oscart, amivel az általa teremtett műfajt is elismerte volna a filmakadémia. Stallone azonban szobor nélkül ment haza, ahogy a szintén többször jelölt Matt Damon (Mentőexpedíció) is.

George Miller filmje, a Mad Max – A harag útja című sci-fi gyűjtötte be a legtöbb, hat Oscar-díjat. A ceremónia első felében szinte csak a megújult Mad Max alkotói váltották egymást a színpadon. A legtöbb technikai kategóriában elvitte a szobrot ez a „bravúros vizuális szőnyegbombázás”. Ezért is meglepő, hogy a látványeffektusokért járó elismerést mégsem a Mad Max, hanem Alex Garland Ex Machina című kis költségvetésű tudományos-fantasztikus filmje kapta meg. (MTI, tb)