Nyúlszáj parázna játékai

Agota Kristof írja a süket és vak, sokak szerint eszét vesztett anyjával élő lányról, hogy: „Napközben a városban koldul a kocsmák előtt, az utcasarkakon. A piacon összeszedi a rohadt zöldséget meg a gyümölcsöt, amit az emberek eldobnak, és hazaviszi. És mindent ellop, amit csak el tud lopni.” Meg hogy idegen kecskék tőgyéből szopja a tejet, és a tojást is összeszedi a szomszédos házaknál. Ha megfeledkezik az anyjáról, vagy nincs otthon, akkor az asszony egész éjszakára kint marad a szabad ég alatt, legyen bármilyen is az idő. Nyúlszájt senki sem szereti. Még az anyja sem. De ő sem szeret senkit. Meg kell szeretni egy ilyen figurát ahhoz, hogy el tudja játszani?Inkább fogást kell találni rajta. Nyúlszájról pontos jellemzést ad az író. „Kancsal, taknyos az orra, vörös és csípás a szeme. A lába és a karja tele van gennyes pattanással. Fekete a foga.” És hogy szereti a tejet, de főleg szopni a tőgyet. „Az nagyon jó – mondja a lány. – Kemény is, meg puha is.”Én még nem láttam a kész filmet, nem tudok beszélni róla. Nekem nem is szóltak, hogy bemutatják. Az origóról tudtam meg azt is, hogy megy Karlovy Varyba. Szász János sem hívott fel, bár ő most Amerikában van, hogy versenyben lesz a film. Azokat a jeleneteket sem látta, amelyekben játszik?Az utószinkronnál igen. Három jelenethez hívtak meg. De hogy mit vágtak össze, és mi került be végül a filmbe, azt tényleg nem tudom. A főszerepet játszó ikerfiúkkal vannak jeleneteim és a nagyanyjukkal, vagyis Molnár Piroskával, akitől almát lopok a piacon. A regényt élvezettel olvastam, és a filmet is kíváncsian várom. Azóta Mundruczó Kornéllal is forgatott készülő filmjében, a Fehér Istenben, amelyben fellázadnak a kutyák az emberek ellen.Ott csak egy napom volt. Nekemugrik egy kutya az állatmenhelyen. Szóltak, hogy menjek a ketrecéhez. Tényleg képességes volt. Jól ugrott nekem. Szerencsére ketrecbe volt zárva. Színházi munka is köti Kornélhoz. Százéves, demenciás beteget játszik nála Az én legboldogabb napomban, amelyet nemrég kezdtek el próbálni.Erről semmit nem tudok mondani, mert még nincs meg a szöveg. Szeptember végén lesz a bemutató. Addig a Szégyennel utazgatunk ide-oda, amely pár nappal ezelőtt a pécsi színházi találkozón a legjobb rendezés díját kapta. Kornél rendezéseinek emblematikus alakja. Szinte minden munkájában jelen van.Miért? Lenne más is? Senki sem kérdezi meg, hogy mennék-e, ha hívna. Pedig van vagy húsz színház Budapesten. Tehát menne?Eldönteném. Akárkihez, akármibe biztosan nem. Látok némi hasonlóságot Monori Lili és az ön pályája között, és nem pusztán azért, mert mindketten csapattagok lettek Kornélnál. Egy tőről fakad a színészetük, már ami a naturalista játékstílusukat illeti.Az eszközeiről soha nem beszéltem Lilivel. Nagyon jól csinálja, nagyon pontos a játéka, rengeteget tud a szakmáról. Amit én érzek és látok is: mind a ketten a margón túl vagyunk. S az hol van?A periférián. Itthon csak Kornél foglalkoztat bennünket. Két film között, ha ő nem lenne, nyugodtan malmozhatnék. Senki nem venné észre. Közben nincs még egy magyar színésznő, aki többet szerepelne külföldi produkciókban, ráadásul értékes alkotásokban.Mint én? Majdnem minden évben van valami, ez igaz. Most is lesz egy belga–magyar koprodukció, ha elindul. Karlovy Vary fesztiváljára is eljutott már két filmje, méghozzá ugyanabban az évben. Az Iránban játszódó Nők férfiak nélkül és a Lourdes. Megjegyzem: ezek sem magyar produkciók.Mindkét film Velencéből ment Karlovy Varyba. Locarnóban már zsűritag is voltam, most Szarajevóba hívtak, de a színházi elfoglaltságom miatt nem mehetek. Remélem, Karlovy Varyba is eljutok majd egyszer. Mindenkitől azt hallom, milyen szép hely. A nagy füzettel Molnár Piroska utazik, övé a főszerep. Nyúlszáj mellékszereplő a történetben. A regényben azt mondja: „Én koldulok, lopok és játszok.” És mást tényleg nem csinál. A „játéka” viszont több mint meglepő.