„Nem tudtunk felelősséget vállalni Železnýért”

Hunčík Péter: „Železný csodálatos üzletember, van érzéke a pénzhez”Somogyi Tibor felvétele Mikor kezdődött a Nova története?

Szlovákiában kezdődött azzal, hogy 1992-ben sugárzási jogot nyertünk a szlovák frekvenciatanácstól. A projektumot Peter Kršák Prágában élő szlovák rendezővel közösen írtuk, a pénzügyi hátteret Mark Palmer, az Egyesült Államok egykori budapesti nagykövete biztosította volna befektetési társaságán keresztül. Az 1992-es választás után, Vladimír Mečiar kormánya idején azonban megvonták tőlünk a sugárzási jogot, egyebek mellett a dunaszerdahelyi önkormányzatnak is köszönhetően, mivel a pályázatot a város egyik kft.-jének nevében nyújtottuk be. A városi képviselők nem támogatták tévéalapítási tervünket, mivel az szerintük a Magyar Polgári Párthoz közel álló médium lett volna. Pályázatunk egy több országban, több nyelven sugárzó televízió tervezetét tartalmazta, mely sokat segíthetett volna a régiónak és az itt élő embereknek. Akkor én Prágában, Václav Havel tanácsadójaként dolgoztam, de a dunaszerdahelyi önkormányzat képviselője is voltam. A sugárzási jog elnyerése kicsit váratlanul ért bennünket, teljesen amatőrök voltunk a televíziózás területén.

Nem csak azért sikerült megszerezni a sugárzási jogot, mert Csehszlovákia elnökének a tanácsadója volt?

Nem, sőt az akkori politikus barátaim – a VPN az MPP-vel együtt kormányzott – teljesen meglepődtek a pályázat eredményén. Sokuknak nem tetszett, hogy egy dunaszerdahelyi magyar pályázata nyert.

Hogyan lett a szlovákiai televízióból csehországi Nova?

Miután a Mečiar-kormány 1992. novemberében elvette sugárzási jogunkat, kihasználva, hogy Csehszlovákia még december 31.-ig létezett Csehországban is beadtuk a kicsit módosított pályázati anyagot. Fedor Gál politológussal, Josef Alan szociológussal, Vlastimil Venclíkkel és Peter Kršákkal közösen alapított CET 21 kft. 1993 februárjában elnyerte a sugárzási jogot. Vladimír Železný – aki korábban Petr Pithart szóvivője volt – később társult hozzánk; egyedül ő rendelkezett közülünk tévés tapasztalatokkal. A pályázat benyújtásakor egy svájci pezsgőforgalmazó csehországi képviselője volt, ezért nem társult be a kft.-be, de megígérte, ha nyerünk, akkor segíteni fog. A cseh közvéleményt váratlanul érte, hogy mi nyertük a pályázatot. A sajtóban rengeteg idegengyűlölő támadás ért bennünket, tönkrement szlovákiai politikusnak, magyar álértelmiséginek neveztek; idegeneknek, barbároknak a kezébe került a cseh televízió, írták. Az első kellemetlen meglepetés akkor ért, amikor Mark Palmer, aki vállalta a csehországi projektum anyagi háttérének a megteremtését, elkezdett külön tárgyalni Vladimír Železnývel. Rájött, közülünk egyedül ő ért a tévéhez, és ráadásul az üzlethez is van érzéke. Elvetették az elképzelésünket az értelmiségi, közép-európai televízióról, megegyeztek: egy klasszikus kereskedelmi televíziót kell létrehozni.

Viszont a sugárzási jog a CET 21 tulajdona volt.

Nem voltunk könnyű helyzetben, volt egy 100 ezer korona alaptőkéjű kft.-nk – ezt az összeget is csak kölcsönből tudtuk összeszedni –, viszont a tévé elindításához mintegy 40 millió dollár kellett. Ezt csak a Palmer vezette befektetési cég tudta biztosítani, melynek kizárólagos szerződése, joga volt a televízió finanszírozására. Feltételül szabták, hogy a CET 21 tagjai Železnývel együtt csak 2-2 százalékkal részesedhetnek a Novából, vagyis a televíziót üzemeltető a ČNTS tulajdonából. Húsz százalékkal belépett az üzletbe a Cseh Takarékpénztár, 68 százalék pedig az amerikai félé, a pénzt adó Ronald Lauderé lett. Az irányítás a ČNTS kezébe került, nekünk, a projektum kidolgozóinak semmi beleszólásunk sem volt a műsorstruktúrába, teljesen a perifériára kerültünk. Döntenünk kellett, adjuk-e nevünket ahhoz a televízióhoz, melyhez szellemileg semmi közünk nem volt. Ennek ellenére vállaltuk az új tévét, döntésünket a cseh sajtó az értelmiségiek árulásának nevezte, szemünkre vetették, hogy nem adtuk vissza az elnyert sugárzási jogot. Železný biztatott bennünket, hogy idővel megvalósulhat az elképzelésünk a közép-európai televízióról, de előtte meg kell szilárdulnia a televízió helyzetének, be kell futnia, népszerűnek kell lennie, és majd azután lehet változtatni. Meggyőzött bennünket.

Hozott pénzt a televízió?

Ez volt a következő gond. A ČNTS nem fizette ki a nyereséget, a többségi tulajdonosok minden évben úgy döntöttek, visszaforgatják a pénzt a vállalkozásba, nem fizetnek osztalékot. 1996-ban Železný felajánlotta, megveszi részesedésünket a CET 21-ből és a ČNTS-ből is. Fedor Gál ekkor úgy döntött, teljesen kiszáll. Én is gondolkodtam, követem példáját, de bíztam benne, hogy valamikor valóra válhat az eredeti elképzelésem. Én 1996-ban csak a részvényeim 70 százalékát adtam el. A ČNTS-ben 0,5 százalékos, a CET 21-ben 4,3 százalékos részesedésem maradt. Habár Železný az amerikai fél nevében tárgyalt, részvényeinket magának vette meg, így részesedése a CET 21-ben 60 százalékra nőtt.

Mennyiért adták el részesedésüket?

Kétmillió dollárért, ez oszlott meg közöttünk az eladott részesedés arányában. Utólag tudtuk meg, hogy az amerikaiak akár húszmilliót is fizettek volna.

A következő botrány 1998-ban jött.

Igen, ekkor ugyanis az amerikai Ronald Lauder szerette volna megkapni a neki járó hasznot, és el akarta adni a csúcsponton lévő televíziót egy skandináv befektetőnek. Železný megmakacsolta magát, és nem volt hajlandó megválni a „televíziójától”. Hirtelen ugyanazt kezdte állítani, jogi véleményekkel jól megtámogatva, hogy a televíziót a sugárzási jog tulajdonosának, vagyis a CET 21-nek kell irányítania, melyben neki ekkor már több mint 60 százalékos részesedése volt. Ezzel a véleménynyel most már a frekvenciatanács is egyetértett. A CET 21-ben Laudernek csak néhány tized százalékos tulajdonrésze volt. A CET 21 a tulajdonjogát a cseh bíróságok is elismerték.

Železný és a CET 21 sikeréhez köze volt Václav Klausnak is?

Alátámasztani nem tudom, de elképzelhető ez a változat is. A Novát mindig azzal vádolták, hogy jobboldali, inkább az ODS-t segíti, és állítólag Klaus és Železný között jó viszony alakult ki. 1999-re a Nova szinte teljes egészében Železnýé lett, a programokat egy új cég készítette, az amerikai többségi tulajdonban lévő ČNTS nem ért semmit. Hogy pontosan milyen cégeket hozott létre, milyen úton és hová folytak a televízió bevételei, hogyan lett Železný milliárdos, azt nem tudom. Azt, hogy a Novának az elmúlt öt évben milliárdos nagyságrendű tiszta nyeresége volt, csak sejtettük. Železný csodálatos üzletember, van érzéke a pénzhez. Ekkor azonban megkezdődött a perek végtelen sorozata; Lauder állította, exkluzív szerződése van a CET 21-gyel a programok készítésére. Železný mellett perelte a CET 21-et is. A bíróság Lauder javára döntött, 1 milliárd korona kártérítést ítélt meg számára, és Železnýt vagyonelkobzásra ítélte. Ő azonban nem fizetett, a CET 21-ben lévő 60 százalékát két részre osztotta, 30 százalék Aleš Rozehnal és Libuše Šmuclerová kezébe került, a másik 30 százalék a MEF Holdingé lett, melynek tulajdonosa Jiří Šmejc volt. A négy eredeti alapító továbbra is kisebbségi tulajdonos maradt, a vállalat irányításába nem láttunk bele. Annak érdekében, hogy nagyobb befolyásra tegyünk szert, hárman, Jozef Alan, Vlastimil Venclík és én létrehoztuk a Vilja részvénytársaságot, melyre átruháztuk a CET 21-ben lévő részesedésünket, és együtt megpróbáltunk fellépni a többségi tulajdonosokkal szemben. A Vilja kezében lévő 21,5 százalékos részesedés komoly erőt képviselt, és néhányan szerették volna megvenni tulajdonrészünket. A Nova pénzügyi nehézségekkel küzdött, komoly befektetőre volt szüksége. Két célunk volt: szerettünk volna megszabadulni a rajtunk lévő felelősségtől, nem láttuk át ugyanis Železný lépéseit, ezért nem is tudtuk érte tovább vállalni a felelősséget. Szerettük volna azonban biztosítani a televízió további működését és átláthatóvá tenni pénzügyi helyzetét. Ha nem szereztünk volna a Novába tőkeerős partnert, az hónapokon belül összeomlott volna. A bankok nem hiteleztek tovább, Laudernek egymilliárdot kell kifizetni, aki a cseh államtól ezen kívül még 17 milliárdot is követel. Ezeknek az ügyeknek – a CET 21 résztulajdonosaiként – mi is részesei voltunk. A Vilja részesedése időközben 52 százalékosra nőtt, mivel a bíróság Železný valamikori 60 százalékos tulajdonrészét megszüntette. Kimondta ugyanis, hogy csak az alapítóknak van a CET 21-ben tulajdonrészük.

Vagyis a Vilja többségi tulajdonos lett a Novában?

Igen, de ezzel önmagában semmit sem értünk el, én ugyanis nem tudok irányítani egy televíziót. Azokat az átláthatatlan viszonyokat, melyek a televízióban 10 év alatt kialakultak, nem vállalhattuk fel. Azt sem lehetett tudni, az alvállalkozókat milyen szerződések fűzik a Novához. De a tőke is hiányzott, nem volt 2 milliárd koronánk arra, hogy újraélesszük a tévét.

Ekkor jött a PPF pénzügyi csoport?

Igen, ők vállalták, hogy megveszik a Novát minden adósságával együtt, anyagilag rendbe teszik és biztosítják a további működését. Egyik napról a másikra kiléphettünk a Novából.

Železný azt állítja, hogy elővásárlási szerződése volt a Vilja részvényeire.

Én nem értek a jogi dolgokhoz, szerződésekhez. Még ez év januárjában is tárgyaltunk Železnývel a részvényeink eladásáról. A feltételeik azonban nem voltak elfogadhatóak, főleg azért, mert nem láttuk biztosítottnak a Nova jövőjét. Mi csak szándéknyilatkozatot tettünk, ezt Železný elővásárlási szerződésnek nevezi. Döntésünket a PPF üzleti terve alapján hoztuk meg, az ajánlatok közül ezt tartottuk a legjobbnak. Vladimír Železný számára az utóbbi időben presztízskérdés lett a Nova, csakhogy tevékenysége, személyes jelenléte már alapjában veszélyeztette a Nova-t és környezetét.

Železný még hétfőn is azt állította, a Nova nincs szűkében az anyagiaknak.

Az utóbbi másfél hónapban semmi sem utalt arra, hogy a Novának van pénzügyi tartaléka, Železnýnek és Šmejcnek jelenleg egyetlen pénzintézet sem hajlandó hitelezni. A televízióba nem néhány tíz- vagy százmillió kell, hanem néhány milliárd, és ezt ők nem tudták előteremteni.

A PPF valóban 370 millió cseh koronát adott a Viljáért?

Az árat nem akarom kommentálni, mivel hárman adtuk el, nem beszélhetek a barátaim nevében; az ár általában mindenhol üzleti titok. Azt meg tudom erősíteni, hogy a CET 21-ben lévő tulajdonrészünket eladtuk a PPF-nek, mely ezzel többségi tulajdont, 52,5 százalékot szerzett a Nova tulajdonjogát birtokló cégben.

Tehát a PPF működteti majd tovább a Novát. Ezzel az ön számára befejeződött a közé-európai tévé álma?

Teljesen nem, tanácsadóként dolgoztam a Duna-TV-ben, és bízom benne, hogy ez még a Kárpát-Medence televíziójává válhat.