Nem támogatott műfaj

Pozsony. A hazai és a közép-európai dokumentumfilm-termés áttekintése mellett a műfaj helyzetének elemzésére is jutott idő az elmúlt héten A dokumentum három napja című rendezvényen. A sorrendben második pozsonyi seregszemlére a visegrádi négyek országaiból érkeztek fiatal dokumentaristák, akik nagyfokú szociális érzékenységről tettek tanúbizonyságot. A filmek többsége ugyanis szellemi vagy testi fogyatékosokról, etnikai kisebbségekről és a társadalom peremén élő, kitaszított emberekről szólt. Az informálás, figyelemfelkeltés mellett a fiatal filmesek az esztétikai kritériumokat is fontosnak tartják. A négy nyelven zajló pénteki szemináriumon elhangzott, hogy a filmek megrendelői általában olyan egyesületek vagy állami szervek, amelyek nem adnak teret a rendezők elképzeléseinek. ĺgy műalkotások helyett csupán „házi feladatok” születnek, mivel a filmeseknek nincs meg a művészi szabadsághoz elengedhetetlen anyagi hátterük.

Mulyi András magyarországi producer szerint sem az állam, sem pedig a közszolgálati televíziók nem tartják kötelességüknek a műfaj támogatását, illetve a kész filmek bemutatását. Az adófizetők legtöbbször nem láthatják, mi készül a pénzükből, mivel a dokumentumfilmek többsége csak egy-két fesztiválon kerül közönség elé. „A filmforgalmazásról sajnos le lehet mondani, a kereskedelmi televíziókról szintén, így a közszolgálati tévé lehetne a dokumentumfilmek egyetlen valós terepe” – véli az eddig ötven filmet készített producer.

Hazánkban a helyzet hasonlóan szomorú. A Szlovák Televízió legtöbbször csak ingyen hajlandó átvenni a dokumentumfilmeket, azaz az alkotók nem kapnak pénzt a vetítés jogáért, és sokszor megalázó helyzetbe kerülnek. Boris Hochel, a fesztivál programigazgatója szerint a filmrendezőknek manapság olyan pénzügyi és adminisztratív dolgokhoz is érteniük kell, ami normálisan működő országokban nem az ő feladatuk. Hochel a közszolgálati televízió mielőbbi gyökeres átszervezését sürgeti, emellett közép-európai fórummá szeretné fejleszteni a pozsonyi fesztivált. Szerinte erre magyar, lengyel és cseh részről is van igény. Csehországban nemrég alakult meg az a dokumentációs központ, amely a külföldi filmforgalmazók munkáját hivatott megkönnyíteni. A prágai internetes adatbázisban több szlovák alkotás is szerepel, és a jövőben Lengyelországgal és Magyarországgal is szeretnék élénkíteni az együttműködést.