Művészet és Gondolat

Györe Balázs verseivel indít a Kalligram októberi száma; az olvasók a szerzőre a Kalligramnál tavaly megjelent regénye (Halottak apja) alapján emlékezhetnek. A folyóirat változatos költészeti anyagát a továbbiakban még hárman képviselik: Mizser Attila, Szálinger Balázs és Tatár Sándor. Közülük a Zsebtükör rovat – mely az alkotókat az éppen itt publikált műveikről faggatja – ezúttal Mizser Attila és Tatár Sándor műhelytitkaiba enged bepillantást. A prózák közt feltétlen kellemes meglepetésnek és élményszámba menő olvasmánynak számíthat Molnár Miklós hosszú novellája. A fiatal marosvásárhelyi író, Nagy Koppány Zsolt két novellával van jelen a lapban, a kolozsvári Jehan Calvus Bumgártész című regényéből pedig Bréda Ferenc fordításában olvashatunk részleteket. A „romániai” vonal ezzel még nem ér véget: ide sorolható Ármeán Otília látványelemző tanulmánya, A BETŰ vizuális és verbális határvonalán címmel. A Budapest, nőváros című, a magyar novellisztikát prózapoétikailag több szempontból is megújító könyv szerzőjével, Kőrösi Zoltánnal beszélget a folyóiratban író- és kortársa, Molnár Csaba, nem csak a kötet és a város jellegéről, hanem alakulásának és megírásának körülményeiről is: „Valami attól, hogy rendesen meg van csinálva, legyen az női cipő, díszburkolat egy sétálóutcán, vagy mondatok sorjázása egy szövegben, attól feltehetőleg jobb, élvezhetőbb lesz.” A lazább, szemléltető jellegű szövegek közül feltétlen megemlítendő Füzi László esszéje Camus esszéiről (Albert Camus számos fényképével). A gazdag kritikarovatban Dusík Anikó Benyovszky Krisztián tavaly megjelent tanulmánykötetét (A jelek szerint) elemzi-értelmezi, helyezi el a detektívtörténetek nyomolvasó irodalmában. Bánki Éva nagy sikerű regényéről, az Esővárosról Keserű József és Kulcsár-Szabó Zoltán írt kritikát. Margócsy Istvánnak a kortárs magyar irodalomra kitekintő kritika- és tanulmánygyűjteményét (Hajóvonták találkozása) Török Lajos kritikai olvasata elemzi, míg Mile Lajos kritikája Pályi András legutóbbi regényét (Megérkezés) mutatja be. A világirodalmi távlatot Vernyik Zénó élvezetes tanulmánya szolgáltatja: a Bubbypus Rex a Rosszcsont Bubby című Rolf de Heer film erőszak-motívumait foglalja össze (Erőszakos kapcsolatok, avagy a kapcsolat mint erőszak alcímmel). S végül egy igazi csemege: az októberi Kalligramban olvasható Görözdi Judit Repedések térképe című tanulmányának első része – ebben a szerző a Mészöly-próza kettős beágyazottságáról értekezik, a kihagyásos szerkezetek (az elhallgatás alakzatai) vizsgálatával. (csg)