Most élsz, hashtag, yolo!

Nem mintha csalódást okozott volna a 21 évvel ezelőtt megjelent munka, egyszerűen csak így alakult. Legújabb könyvét olvasva elhatároztuk, a kimaradt könyveket is behozzuk. A Jelensokk azt mutatja be, hogyan telítődünk a jelennel; ez az új jelenidejűség, a prezentizmus könyve. Az öt fejezet a jelensokk különféle formáit prezentálja. A narratíva összeomlása képezi az első fejezet tárgyát: elsősorban a populáris kultúrából származnak a példák, melyek a narratíva elvesztésének útját mutatják be; az egyik legfontosabb kérdés az, mit jelent felnőni egy posztnarratív korban, és mihez kezd a politika, a demokrácia a narratíva összeomlásával. A jelensokk második formája a digifrénia, mely szóösszetétel második tagja, a -frénia a mentális tevékenység rendezetlen állapotára utal. A digitális információ és kiterjesztéseink szétzilálják, szétforgácsolják életritmusunkat. A következő forma a túlfeszítés, mely tulajdonképpen az idő kompressziója. Szemléletes példája a pénzügyi világ idősűrítése: a kamat, a hitel, az értékpapírok stb. A negyedik formát Rushkoff fraktálnoiának nevezi, és a fogalmat a mintázatok, az összefüggések keresésének kényszerére használja a komplex rendszerekben.  Az apocalypto lehetne a jelensokk vég nélküliségéből kivezető út. A posztnarratív jövő kontextusa az egyre bonyolultabb kapcsolatrendszerek létrejötte, a szingularitáshoz, „az abszolút jelensokk” pillanatához való közeledés. Ennek a változásnak a fő generátora a technológia. Rushkoff álláspontja a következő: „Sokkal kevésbé aggaszt, mi mindent képes tenni a technológia az emberrel, mint az, mi mindent képesek tenni egymással az emberek a technológia felhasználásával.” A Jelensokk elolvasása, a „most” zsarnokságának megértése egy élhetőbb emberi élet reményét nyújtja.  Sánta Szilárd Douglas Rushkoff: Jelensokk – Amikor minden most történik. Fordította: Böszörményi Jenő. HVG Kiadó, 2014. 376 oldal. Értékelés: 9/10