Modern volt, modern is marad

A kor egyik legszebbnek tartott uralkodófelesége, ahogy Viliam Klimáček látja. Kortárs szerző darabja szlovák-magyar alkotók színrevitelében a Szlovák Nemzeti Színházban. A rendező: Novák Eszter. Hol érte utol a felkérés? Budapesten, ahol több színházban dolgozik, és a színművészeti egyetem egyik osztályvezető tanára, vagy Erdélyben, ahol a nagyváradi színház prózai társulatának művészeti vezetője?Peter Kováč, a Nemzeti és egyben a darab dramaturgja keresett meg az ajánlatával Budapesten, de be kell, hogy valljam, elég sokáig hezitáltam. Nem mintha nem érdekelt volna a darab, hanem mert az élethelyzetem most olyan, hogy teljesen ésszerűtlennek tűnt, hogy elvállaljak egy ilyen nagy horderejű munkát Pozsonyban. Az egyetemen vizsgaidőszak van, másodéves az osztályom, művészeti vezetőként pedig Nagyváradon is van munkám elég. Pozsony ráadásul teljesen ellenkező irányban van. Peter Kováč többször is elutazott hozzám. Ha megtalált, sokat beszélgettünk a darabról, de akkor is kitartott mellettem, amikor hónapokra eltűntem a látószögéből. Ő maga és a ragaszkodása annyira szimpatikus volt, hogy a végén megadtam magam. Mint kiderült: Peterrel nemcsak a színházi ízlésünk hasonló, hanem a színdarabot illetően is egyezik a véleményünk. Mindketten otthon vagyunk a témában, mindkettőnknek szívügye lett a darab. Meg sem kérdezte tőle, honnan az ötlet, miért döntött a színház egy Sissiről szóló kortárs dráma mellett?Dehogyisnem! Ez volt az első kérdésem. Miért gondolják, hogy a 21. század elején fontos lehet Sissi alakja, méghozzá magyar rendezőnő színrevitelében? Peter elmondta: fontosnak tartja, hogy a Szlovák Nemzeti Színház élő szlovák szerző darabját mutassa be nagyszínpadon, Sissi története pedig elég népszerű téma, biztosan szélesebb közönségréteget szólít meg, mint például egy vasesztergályos halála. Sissi élete rendkívül gazdag volt, ezért szelektálni kellett az anyagból. Viliam Klimáček éles szemmel, ugyanakkor rettentő nagy humorral ragadja meg a Monarchiához való viszonyunkat. Innen, a 21. századból nézi az akkori kultúrpolitikai gyökereinket. A mű középpontjában természetesen a hercegnő áll, de nagyon szellemesnek találom a kar beiktatását és mozgatását is. Modern felfogással nyugodtan nevezhetjük Sissit az első világsztárnak, hiszen majdnem ötvenmillió ember császárnéja, idolja és bálványa volt. Mi, magyarok egyfajta szentként tiszteljük őt, hiszen csak egyetlenegyszer ártotta bele magát a politikába, s lehet, akkor is csak azért, hogy borsot törjön az anyósa, Zsófia főhercegné orra alá. Végül is nagy része volt abban, hogy Ausztria és Magyarország között 1867 márciusában létrejött a kiegyezés, ami nekünk nagy megkönnyebbülést jelentett. Életvitelével, szépség- és fogyókúra-mániájáról ugyancsak híres volt, Klimáček darabját pedig az is izgalmassá teszi, ahogy ezt ő, a szerző látja. Valóban sokat tudunk Sissiről, a legenda azonban, főleg a tragikus halála miatt, meglehetősen romantikus. Az ilyen tragédiákhoz – lásd Rudolf trónörökös halála, a Kennedy-gyilkosság vagy a Martin Luther King elleni merénylet – általában furán viszonyulunk. Klimáček minden utat megad arra, hogy a néző e romantikus kép mögött tisztán láthassa Sissi rendkívül izgalmas személyiségét. Egyet ígérhetek: ebben a darabban nem azt kapják majd a nézők, mint a híres Romy Schneider-filmben. Klimáček Sissijével, roppant különleges egyénisége miatt nem igazán tud mit kezdeni a környezete. Öntörvényűsége, szüntelen szabadságvágya is csak fokozza, mintsem feloldja a benne rejlő ellentmondásokat. Korábbi rendezései (Vérnász, Mirandolina, A szecsuáni jólélek, West Side Story, Ruszalka, Kaukázusi krétakör, My Fair Lady, Osztrigás Mici, A tanítónő) sorába kimondottan beleillik ez a darab. Mindegyik középpontjában egy színes nőalak áll.Férfiak nélkül ezek a darabok sem érnének sokat. Klimáček is megírt egy bonyolult, létrejöhetetlen szerelmet Sissi és Andrássy gróf között, miközben Sissi és Ferenc József érzelmi viszonya is elég ellentmondásos. Nézem a szereposztást: csupa remek színészt kapott.Ez valóban sokat nyomott a latban, abban, hogy ezt a munkát elvállaltam. Itt nagy formátumú emberekről beszélnek nagy formátumú színészek. Táňa Pauhofová, aki Sissit alakítja, különleges kisugárzású személyiség. Végtelen nagy élmény számomra, hogy megismerhettem Emília Vášáryovát. Minden pillanatban annyira megrendülök tőle, mert úgy játszik, és olyan a morális tartása. Meghatott a kíváncsisága, amivel az összes elemző próbát végigülte, miközben az ő karaktere, Zsófia főhercegné csak a darab egyharmadáig van jelen a színen. Sokat hozzátett a gondolataival a darabhoz. Nekem ő hatalmas morális bástyám lett. Frissen, fiatalosan, modernül gondolkozik. De gyorsan megszerettem a többieket is. Tomáš Maštalírt, aki Ferenc Józsefet játssza, és nagyon jó párost alkot Táňával. Gabika Dzúrikovát, aki Katarina Schrattot, a Burgtheater színésznőjét formálja meg, és a Rudolf herceget megformáló Daniel Fischert, akinek úgy jár az agya, mint a motolla. Gál Tamás is azonnal belopta magát a szívembe. Ő Andrássy gróf szerepét kapta. Lenyűgöz az energiája, a robbanékonysága. Koreográfussal és zeneszerzővel érkezett.Péterrel, az öcsémmel gyakran dolgozunk együtt. Az ügy és a próbaidő rövidsége most is azt kívánta, hogy ő legyen az egyik alkotótársam. Jozef Ciller díszlet-, Peter Čanecký jelmeztervezővel és Juraj Steiner maszkmesterrel itt ismerkedtem meg. Velük is hamar megtaláltuk a közös hangot. Minden ugyanúgy történt köztünk, mint az öcsémmel, csak más nyelven. Rögtön megérzem a muníciót a munkatársaimban. Olvasok valamit, és máris hallom, hogy Selmeczi György ahhoz milyen zenét fog írni, ami majd elősegíti a történelmi és irodalmi összhatást. Szláv eredetű nevéhez most már azt is hozzátehetjük: kitűnő nyelv-érzékének köszönhetően gyorsan tanult szlovákul.Az emberérzékem, a kommunikációs képességem is elég erős. Klimáček művét már a próbák elkezdése előtt két nyelven olvasgattam. Magyarul is, szlovákul is. Lepróbáltunk egy jelenetet, és abban én már nem tévedtem el. Pontosan tudtam, hol tartunk. Nem is kellett nyomon követnem a magyar szöveget. Erre nincs magyarázat, legfeljebb annyi, érzem ezt a nyelvet, és nagyon szépnek hallom.