Mit olvas? Korpás Árpád

Most éppen Juraj Kucharík Bratislava című útikönyve a fő olvasmányom. A Dajama Kiadó gondozásában tavaly megjelent bedekker úgy adatgazdag, hogy az nem terhelő, és benne van minden, ami lényeges. Könnyen emészthető szövegéhez sok-sok fotó, átnézeti térkép és praktikus információ társul. Igaz, amikor a városnéző sétáimra készülök, a részletesebb szakirodalomból indulok ki, de érdekel, hogy mi az, ami a nagyközönségnek szánt kézikönyvben szerepel.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"276932","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"289"}}]]

A szerző részletes történeti összefoglalóval szolgál az őskortól napjainkig. Érzékletesen kibontja, hogyan lett Pozsony a mohácsi vész után helyettes magyar főváros, koronázó város és az országgyűlések helyszíne. Bőven esik szó Mária Terézia és II. József Pozsonyáról, a szlovák nemzetébresztők jelenlétéről és a 20. század pozsonyi fordulatairól. Minden témánál eligazít, hogy egy-egy korszakra vonatkozóan milyen látnivalókat találunk a városban. Kucharík tematikus fejezeteket is kínál, hogy a könyv valóban hasznos segítőtárs legyen akár közlekedési vagy más kérdésekben. Bár a szerző a magyarokhoz szorosabban kötődő mozzanatokra is kitér, a Petőfi-szobor kálváriájáról, az 1919-es sortűzről és más eseményekről az érthető terjedelmi keretek közepette is szívesen vennék konkrétabb és részletesebb kifejtést. Egy kollégámmal már többször is tartottam szlovák tematikus városnézést a multietnikus Pozsonyról, és tudom, hogy a szlovák közegben is nagy az érdeklődés a magyarokkal és más nemzetiségekkel kapcsolatos események iránt.