Miről ír a Kalligram legújabb száma?

Utána rögtön a fordító feljegyzéseiből olvashatunk egy csokrot (Céline-napló címmel); itt Szávai János a huszadik századi francia író életének némely epizódját, de legfőként műveit és nyelvüket kommentálja. Karafiáth Judit tanulmánya már egy újabb adalék a Céline-életműhöz, lévén hogy az orvos Céline-nek a Semmelweis Ignácról írt doktori disszertációját elemzi, mely inkább regényes életrajz, mint tudományos munka; a tanulmány szerzője szerint bújtatott önéletrajz, mivel „Céline-ben semmelweisi ambíciók dúltak”. Horváth Csaba tanulmánya (Killing jokes) a komparatisztika területén vizsgálja együtt Céline és Hašek életművét, mindkét szerzőt a regény műfajának megújítói közt tartva számon, főként abban, hogy megteremtették „azt a 20. századi léthelyzetet, amelynek lényege éppen a fennkölt hang visszautasítása”.

Akár külön blokknak is tartható, akkora terjedelmű összeállítást közöl a lap Lanczkor Gábor költeményeiből (Amrita-ciklusából). Ugyanennek a szépirodalmi összeállításnak része egy hosszabb Németh Zoltán- (Állati férj) és egy három szakaszból álló Szöllősi Mátyás-vers (Állapotok) – és ismét olvashatunk György Norbert-prózát is. A prózát ezenkívül még Csabai László novellája (Fényképek) képviseli, egy Marton László Távolodó-szöveg (Ahogy meg van írva), valamint Gerőcs Péter Zombor világgá megy című regényéből egy részlet. Céline-hez kiváló társítás Boris Vian néhány verse (Nyerges Gábor Ádám fordításai) és Jacques Roubaud-é (Seláf Levente fordításai) – ezeket a franciául nem tudó olvasó is nagyobb élvezettel szemlélgetheti (mint önmagukban, magyarul), mert mellettük ott az eredeti is.

A szépirodalom és az irodalomtudomány mezsgyéjére egy Esterházy-köszöntő került, valójában egy Esterházy Péterről szóló kisesszé, Miroslav Petříčeké (Beke Zsolt fordítása). Szegedy-Maszák Mihály tanulmánya a Vérző Magyarország című antológia és az Uj Nemzedék című lap korszakának Kosztolányijával foglalkozik, tág kortársi környezetben taglalva az író akkori politikai-közéleti szerepeit. A leghátsó, kritikákat és recenziókat tartalmazó részben Tóth Krisztina tárcakötetéről (Hazaviszlek, jó?), Darabos Enikő novelláiról (Hajrá Jolánka!), Rakovszky Zsuzsa elbeszéléseiről (A Hold a hetedik házban), Balázs Eszter tanulmánykötetéről (Az intellektualitás vezérei. Viták az irodalmi autonómiáról a Nyugatban és a Nyugatról 1908–1914) és Sausic Attila képes kalauzáról (Berlin utcáin. Köztéri sétafirkák) olvashatunk.