Meteorit Fesztivál Gútán és Pozsonyban

Csontos Róbert színész-rendezővel, a fesztivál megálmodójával az eltelt öt évről beszélgettünk.

Öt évvel ezelőtt csapódott be először a művészeti meteorit. Milyen tervekkel vágtatok neki az első fesztivál megszervezésének?
Már a kezdetekkor az volt a legfontosabb cél, hogy a közreműködő társulatokkal, zenekarokkal, más művészeti ágak képviselőivel hosszú távú együttműködést alakítsunk ki. Fontosnak tartottuk, hogy teret biztosítsunk a kölcsönös tapasztalatcserére, s egymás munkájának minél tüzetesebb megismerésére. Mivel két éven keresztül színházterápia keretében Down-kóros, és mentálisan sérült emberekkel is foglalkoztam, módomban állt kissé megismerni az ő világukat. Ez a világ engem nagyon izgatott, s meglepődve láttam, hogy a próbák folyamán nagy fejlődésen mennek keresztül, s az ott megtanultak az életminőségükön is javítanak. Például megtanultak hosszabb ideig koncentrálni.

Az első évfolyam egyesek szerint olyan volt, mintha három fesztivál lett volna egyben, magába ölelte a művészet szinte teljes palettáját, és minden korcsoportnak kedveztetek. Miért éppen ez a sokszínűséget választottad, a színházi fesztivál megrendezése helyett?
Már egy előadás is lehetőséget teremt arra, hogy minél több művészeti ággal együttműködj. Hiszen egy prózai produkción belül gyakran alkotunk együtt koreográfusokkal, zeneszerzőkkel, díszlet- és jelmeztervezőkkel. Az utóbbi időben én prózai előadásba gyakran hívok meg táncművészeket, iparművészeket, képzőművészeket. A fesztivál sokszínűsége annak is köszönhető volt, hogy minél több művészeti ágat igyekeztünk bemutatni. Ennek a gyümölcse, hogy az ott szerzett kapcsolatokat, tapasztalatokat most előadások keretében kamatoztatjuk.

Minden Meteorit fesztiválnak volt valamilyen központi témája: a másság, az idegenség, a különlegesség. Miért?
A program szerkesztése egyszerűbb, ha bizonyos kereteket állítasz fel. Erre szolgált a témák kiválasztása. S persze igyekeztünk minél izgalmasabb témákat találni. Nem utolsósorban olyanokat, melyek foglalkoztatják a társadalmat is.

Ha számszerűsíteni szeretnénk: hányan, honnan, mennyi műfajban képviseltették magukat, valamint hány látogatója volt összesen az eddigi évadoknak?
A legtöbb látogatót a Meseváros programjai vonzották. Az általános iskolák és óvodák szervezett csoportokban hozták a gyermekeket. Volt olyan év, hogy több mint 6000 gyermek látogatta a programokat. A fesztivál 4 évadja folyamán több mint 400 fellépő művész működött közre, akik Szlovákiából, Magyarországról, Csehországból, Lengyelországból, Ausztriából, Németországból, Szlovéniából, Hollandiából, Olaszországból és Izraelből érkeztek.

Az eltelt időszak alatt mennyire teljesítette a fesztivál a küldetését?
Az emberek közelebbről megismerhették a fogyatékossággal élők világát, s egyben alkotóképességét. Tudomásom szerint a mi hatásunkra több társulat is elkezdett foglalkozni ezekkel a csoportokkal.

Bármennyire nyitott társadalomban élünk, az emberek tartanak attól, amit nem ismernek. Az ilyen típusú rendezvények mennyire járulnak hozzá a „kirekesztettek“ társadalmi megítéléséhez?
Biztos vagyok benne, hogy a hasonló rendezvények sokat segítenek. Az emberek tájékozottabbak lesznek, s ezáltal egyre kevesebb ember tartozik majd a ,,kirekesztettek“ körébe. Gyakran ítélünk el olyan ,,dolgokat“, melyeket nem is ismerünk. Viszont, ha lehetőségünk van őket megismerni, rájövünk, hogy életünk csak színesebb lesz. Értelmesebbnek tartom energiát fordítani egymás kultúrájának megismerésére, az emberek cselekedetei közt a miértek keresésére, mint a gyűlölködésre. A gyűlölet feleslegesen emészt fel energiákat, s mi sem leszünk tőle gazdagabbak. Viszont a minél több dologban való tájékozottság megszerzésével életünk minősége is javul. Színesebbek leszünk. Látókörünk bővül.

A fesztivál Gútáról indult, ám később Pozsonyba tette át a székhelyét. Miért volt erre szükség?
Pozsonyban 2008 márciusában nyitottuk meg a Meteorit Nemzetközi Színházat, mely Pozsony nagy színházai közé tartozik. Nézőterünk 300 férőhelyes, és jól felszerelt színháztechnikával büszkélkedhetünk. Egyszerűbbnek tűnt a produkciókat a saját színházamban vendégül látni. Szervezés és technikai bebiztosítás szempontjából is. A Meseváros programjait viszont Gútán hagytuk. A város kiválóan alkalmas arra, hogy a csoportok akár egész napos kirándulásra érkezzenek. Ezzel a várost is szeretnénk népszerűsíteni.

Mesélj a kőszínházatokról is, hiszen a Meteorit nemzetközi társulata egész évben tart színházi előadásokat.
A Meteorit Nemzetközi Színház minden produkcióját nemzetközi együttműködéssel készíti. Eddigi bemutatóink: Shakespeare: Szentivánéji álom, Euripidész: Bakkhánsnők, Ivan Kusan: Galóca, Andersen: Hókirálynő, Shakespeare: III. Richárd. A következő színházi évadban több nagy bemutatóra is készülünk. Ezek címét még nem említeném, mivel most folynak a jogvédőkkel a tárgyalások. A színházi produkciók mellett kiállításokat és koncerteket is szervezünk.

Már második éve megosztottan Gúta és Pozsony ad otthont a fesztiválnak. Milyen érdekességeket tartogattok az idei évadban?
A fesztivál szerkezete ebben az évadban változott. A gyermekek részére készített programok Gútán lesznek. A külföldi színházi produkciókat viszont nem júniusban, hanem a Meteorit Nemzetközi Színház egész évada során műsorra tűztük. 2009 januárjától júniusig vendégszerepelnek nálunk produkciók. (Borka Roland)