Mélységillúzió a szellem kútjában

E nagyszabású képzőművészeti bemutató lebonyolításában a Henkel Slovensko partnere kilencedik alkalommal a Pozsonyi Városi Galéria. Ezúttal Mirbach-palotabeli kiállítótermeiben Matej Krén kiállítása, művészi világa várja a látogatókat.

A projekt nyitánya 1999-ben egy Andy Warhol-kiállítás volt, mely egy olyan világhírű művész munkáiból sorakoztatott fel, aki bár nem Szlovákiában született, kivándorolt felmenői révén szlovákiai gyökerekkel illeszkedik a koncepcióba. Következtek az itt született, de valamilyen okkal kivándorolt, „emigráns“ művészek. A Beatles fotográfusa, Dežo Hoffmann, a Forma 1-es versenyek fiatal fotográfusa, Martin Trenkler, Koloman Sokol festőművész, akinek 2001-ben a projektnek köszönhetően első alkalommal voltak láthatók a festményei Szlovákiában, Andrej Reiser fotográfiáit is ily módon sikerült első ízben idehaza bemutatni. Szobrászok munkáit is vendégül látta már a Henkel Slovensko projektje: Arthur Fleischmann és Ján Zoričák alkotásaival ismerkedhetett meg a pozsonyi közönség. Tavaly pedig Nemes Endre festményeit látta vendégül a Pozsonyi Városi Galéria.

Az idei kiállítás - az elsőhöz, Warholéhoz hasonlóan - hagyományosnak mondható. A trencséni születésű Matej Krénnek az új nemzedékhez tartozva nem kellett különböző, nem hivatalos utakon külföldre mennie ahhoz, hogy művészi világának prezentálásával Szlovákia határain túl is hírnevet szerezzen. Ahogy a projekt indoklásában áll, „Matej Krén olyan jelentős nemzetközi renomét szerzett, amilyet eddig egyetlen szlovák művész sem“ - ezért esett rá a választás. Itthonról és Prágából - ahol képzőművészeti tanulmányokat végzett, és több kiállítást realizált- hódította meg a nemzetközi képzőművész világot. Magyarországon is több helyen láthatták már.

Jelenlegi, nagyszabású pozsonyi kiállításán öt különböző projektet vonultat fel Introspektív (Introspektíva) címmel. Öt kompozíciót, installációt, kinetikus kollázst, vagyis öt olyan egymástól független, önálló életet élő kiállítást mutat be, amelyek alapja, kiindulópontja, látványfilozófiája a könyv.

Matej Krén kiállításainak darabjai újraértelmezett látványt kínálnak a betűkből kiszedett és kinyomtatott gondolatokból, valamint abból a matériából, amelynek révén a gondolatok megjelentek. Krén sajátos eljárásokkal, mechanikus (égetés, tépés, halomba rakás) vagy vegyi átalakítással, továbbá meglepő képzőművészeti médiumok alkalmazásával újraértelmezi, vizualizálja a könyvet mint szellemi tartalmakat hordozó eszközt. Olyan látvány-könyvvilágokat - például állandó mozgásra ítéltetett hírablakot, virtuális könyv-kőkertet, égetettkönyv-üvegkockákat, azaz könyvhamu-levonatokat - hoz létre, amelyek teljesen más kontextusban, más állagban, más kiterjedésben, más megjelenési formában, megváltoztatott egzisztenciájában mutatják meg a könyvet mint az ismeretek tárházát. Ezek a könyvforma-átváltoztatással született művészi alkotások az ember és a könyv (ezzel együtt a tudás, a gondolat, az emlékezet, a szellemi erő) viszonyára, de ugyanúgy a valóság és a fikció, a kultúra és a természet kapcsolódásainak összetevőire irányítják a figyelmet.

Matej Krén a pozsonyi kiállítására is létrehozott egy, a bemutatkozásairól már-már elmaradhatatlan monumentális könyvépítményt. Ez egy nagy mennyiségű könyvből rakott labirintus, egy Scanner (ez a címe az installációnak), melynek középpontjába egy illúziót keltő teret alakított ki. E térbe eljutva az illúzióval elénk táruló óriási mélység a szellem kútjának verbális, valamint fizikai és lelki paramétereit átértékelődő érzékelését kínálja.