Mégsem lesz tandíjkötelesség

Három évig tartó előkészületek és kétnapos parlamenti vita után a képviselők csütörtökön módosított tartalommal ugyan, de elfogadták a kormány felsőoktatásról szóló törvénytervezetét. Az új felsőoktatási törvény 2002. április 1-jén lép hatályba.

A hónapokig tartó politikai csatározások után a honatyák végre döntöttek egyebek mellett arról, hogy a jövőben nem kell a hallgatóknak tandíjat fizetniük, a karok elveszítik a jogalanyiságukat, teljes értékű képzési formává válik a hároméves képzés, emelkedik az egyetemek pedagógusi alkalmazottainak bére.

A felsőoktatásról szóló új törvény tandíjmentességet ír elő az egyetemi hallgatók számára, kivéve azokat a diákokat, akik túllépnek a megszabott tanulmányi időn, és évet ismételnek. Érdekes módon éppen az egyetemistákat tömörítő diáktanács képviselői örültek a legkevésbé a térítésmentes képzésről szóló módosító javaslat elfogadásának. A tárgyalások idején, sőt már a törvényelőkészítési szakaszban is, azonosulva a kormány szándékával, a tandíj bevezetése mellett foglaltak állást. Korábban többször is hangoztatták, a távoktatás tandíjmentessége akár a távutas képzési forma megszűnéséhez is vezethet. A tárgyalásokat figyelve az embernek az lehetett a benyomása, hogy a tandíjmentességet szorgalmazó parlamenti képviselők többsége csak politikai és személyes népszerűségét próbálta növelni a hallgatók érdekeinek látszólagos védelmével. Megfeledkeztek a mindennapok gyakorlatáról, melynek során számos felsőoktatási intézményben jelenleg is kérnek anyagi hozzájárulást a hallgatóktól. Ezeket a hallgatókat ebből a szempontból továbbra sem védi a törvény, hiszen hivatalosan eddig sem és a jövőben sem fizetnek tandíjat, csupán hozzájárulnak a saját képzésük költségeihez. Az általuk befizetett pénz pedig csak közvetve jut el az egyetem számlájára az intézményhez szorosan kapcsolódó kft.-ken és egyéb cégeken keresztül. A tandíjkötelességre vonatkozó törvényi szabályozás sokkal átláthatóbbá tette volna az egyetemek gazdálkodását.

Rengeteg vitát váltott ki a karok jogalanyiságának tervezett megszüntetése is. A honatyák többsége végül is egyetértett a kormány javaslatával, így a jövőben jelentősen csökken a karok önállósága. Egy korábban tett, mind a karok, mind az egyetemek egészének képviselői által támogatott kompromisszumos javaslat értelmében a karok nem kényszerülnek teljes egészében lemondani az autonómiájukról, csupán korlátozott döntési jogkörrel rendelkeznek. Míg a dékánok hatásköre szűkül, a rektoroké bővül. Korábban a karok jogalanyisága megakadályozta, hogy a nyilvánosság előtt az egyetem egységes intézményként lépjen fel. Az elfogadott javaslatnak köszönhetően a hallgatók intézményen belüli mobilitása a közeljövőben erőteljesen megnövekedhet. Könnyebb lesz az átjárhatóság a különféle karok és azon belül a szakok között is.

A felsőoktatásról szóló új törvény vonatkozó rendelkezése a felsőfokú tanulmányoknak három – bakalaureátusi, magiszteri és doktori – fokozatát különbözteti meg. Ezentúl a bakalaureátusi (hároméves) tanulmányok, a magiszteri (ötéves) tanulmányokhoz hasonlóan szintén a teljes értékű képzési formák közé tartoznak. A törvény pontosítja az egyetemi és főiskolai szintű felsőoktatási intézmények közötti különbségeket is. Míg a főiskolákon javarészt hároméves, az egyetemeken többségében magiszteri és doktori tanulmányokat folytatnak a hallgatók.

A parlamenti képviselők igennel szavaztak a védnöki bizottság által elfogadásra ajánlott, az egyetemek pedagógusi alkalmazottainak béréről szóló módosító javaslatra is. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ezentúl az egyetemi tanárokat magasabb bérkategóriába sorolják be. 2003. január elsejétől a bérezésük megegyezik az egészségügyben dolgozók bérezésével. A jelenlegi bértábla szerinti fizetésük az előzetes becsléseknek megfelelően átlagosan 7000 koronával növekszik. Fizetésük maximális összege ezáltal 18 300-ról 26 000 koronára emelkedik. Éppen ezért a jövő évi állami költségvetésben a jelenleginél csaknem 1 milliárd koronával kell többet elkülöníteni az oktatásügy részére. A döntéshozók ezzel az intézkedésükkel valamelyest hozzájárultak az egyetemen oktatók társadalmi presztízsének és anyagi megbecsülésének növeléséhez, valamint közvetett módon a felsőfokú képzés minőségi javulásához is.

Az új felsőoktatási törvény elfogadásával remélhetőleg jelentős mértékben elhárultak az akadályok a szlovákiai felsőoktatás egésze tervezett reformjának megkezdése elől.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?