Megnyílt a külhoni magyarok kulturális fesztiválja

Összművészeti fesztivál keretében mutatkozik be a fővárosban a határon túli magyar kultúra: a szerdától október 31-ig tartó II. Biennále - A külhoni magyarok kulturális fesztiválja elnevezésű eseménysorozat 15 helyszínen több mint 40 színházi, filmes, képzőművészeti, irodalmi, zene- és táncművészeti programot kínál - közölték a szervezők szerdai sajtótájékoztatójukon Budapesten.

A rendezvénysorozat Kaiser Ottó fotográfus és Bolygó Bálint képzőművész Határtalan művészet című kiállításának megnyitójával vette kezdetét a következő két hétben fesztiválközpontként működő fővárosi Fészek Művészklubban.

"A határ szó Schengen után sem vesztette el a jelentését" - mondta Vámos Miklós, a fesztivál fővédnöke a megnyitón, utalva az Égtájak Iroda által szervezett fesztivál fontosságára. Mint az író hozzátette, akár Zentán, akár Berlinben élnek, a határon túliak úgy érzik, az óhaza lemondott róluk, ezért a Biennále célja, hogy eloszlassa ezt az érzést.

Gémesi Ferenc, a programsorozatot támogató Miniszterelnöki Hivatal (MeH) szakállamtitkára az MTI-nek kifejtette: a fesztivált először 2007-ben rendezték meg azzal a céllal, hogy a budapesti közönség ne csak a határon túl élő magyarság népművészetét, hanem a kortárs alkotókat is megismerhesse egy-két évente megtartott, nagyszabású összművészeti rendezvény keretében.

A szakállamtitkár kiemelte: a kezdeményezés akkora sikert aratott, hogy tavaly is hasonló programsorozatot kellett szervezni ArtMozaik néven. Idén a Biennáléhoz kapcsolódva a programok a határt is átlépték, és a magyar kultúra Szerbia távolabbi városaiban is bemutatkozott.

A külhoni magyarok kifejezést idén a budapesti fesztivál során a Kárpát-medencénél tágabb értelemben kezelik - hívta fel a figyelmet Gémesi Ferenc -, így Németországban, Belgiumban, Kanadában, az Egyesült Államokban, illetve Izraelben élő, magyar származású művészekkel is találkozhat a budapesti közönség.

Tájékoztatása szerint a kancellária a szerbiai MagyArt Fesztivállal együtt mintegy 100 millió forintot fordít a rendezvényre; a határon túli magyar kultúrára ebben az esztendőben összesen 130 milliót.

Goldschmied József, az Égtájak Iroda igazgatója elmondta, hogy a fesztivál idei újdonsága a zenei műfaj megjelenése. A programsorozatban helyet kapott többek között az 1956-os emigránsokból alakult Philharmonica Hungarica szombati koncertje a Művészetek Palotájában; a 10 év szünet után összeállt világhírű zenekart Vásáry Tamás karmester vezényli.

A budapesti közönséget számos színházi előadás is várja. A Thália Színházban tartja legújabb Moliere-produkciója, A mizantróp bemutatóját jövő hétfőn a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron teátrum (rendező Bocsárdi László), míg az operakedvelők Verdi Álarcosbálját élvezhetik Ascher Tamás rendezésében, a Kolozsvári Magyar Opera vendégjátékában október 27-én.

A Budapesti Operettszínház és a bukaresti Ion Dacian Nemzeti Operettszínház rendhagyó közös Rómeó és Júlia-előadással vendégszerepel a magyar fővárosban: Gérard Presgurvic musicaljében a Montague-ok magyar, a Capuletek román nyelven énekelnek majd október 21-én és 22-én.

A határon túli filmekből az Uránia Nemzeti Filmszínház nyújt reprezentatív válogatást október 26-án, a városligeti Olof Palme Ház No Pass című kiállítása kortárs képzőművészek munkáiból válogat október 28-tól november 15ig, míg a Művészetek Palotája Cifra Palota című programjában a gyerekek ismerkedhetnek meg a szomszédos országok magyarlakta vidékeivel most vasárnap.

A Biennále számos ingyenes program mellett a fizetős rendezvényeken kedvezményes diákjegyeket kínál.