Megjelent a Mikes Kelemen-konferencia anyaga két kötetben

A Magyar Tudomány Ünnepe keretében az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Irodalomtudományi Intézete mutatja be a köteteket, amelyek új alapkutatások eredményeit teszik közzé száműzetés és irodalom kapcsolatáról. A Tüskés Gábor és munkatársai által szerkesztett köteteket Bitskey István akadémikus és Vörös Imre, az irodalomtudomány doktora ismerteti.
   
Tüskés Gábor az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete XVIII. századi irodalmi osztályának vezetője, a tavalyi konferencia főszervezője és a kötetek szerkesztője elmondta az MTI-nek, hogy a két kötetbe 28 tanulmányt tettek közzé, ezek részben fedik egymást és van olyan értekezés is, amely tavaly nem hangzott el, ám szerkesztői felkérésre elkészült.
   
A három nyelvű - francia, angol, német - kötet megjelentetésével az volt a cél, hogy nemzetközi távlatokba helyezze a magyar kutatásokat. Hét ország szakembereit kívánták megnyerni ahhoz, hogy tanulmányozzák Mikes Kelemen munkásságát a korai felvilágosodás korában.
    
"Fontosnak tartom a kutatói tudást beágyazni a társadalom, a gazdaság, a kultúra összefüggéseibe, hogy eljusson a régi magyar irodalom iránt érdeklődő olvasókhoz, tanárokhoz az anyag. Ügyeltem arra, hogy a szerzők közérthető, világos nyelven fogalmazzanak" - jegyezte meg a szerkesztő.
   
A kötetben szó van Mikes és a francia diplomácia kapcsolatáról, megtalálható a Zágoni Mikes kúria - ahol gyermekkorát töltötte - XVII. századvégi leírása, és írott török források Mikes rodostói utolsó éveiről, ugyanis a törökök őt jelölték ki a magyar kolónia ügyei intézőjének.
    
A könyvben Mikes Kelemenről készült 150 képzőművészeti alkotás színes és fekete-fehér képei is megtalálhatók. Összehasonlító elemzés olvasható arról, hogy Mikes Törökországi levelei milyen kapcsolatban vannak a francia levélregény hagyományával. A levelezést ugyanis már kisdiák korában megtanulta a kolozsvári jezsuita kollégiumban.
   
Mikes levelezésében kifejező eszközként használta az iróniát, a humort. "Nem tudjuk biztosan, hogy volt-e közönsége Rodostóban ezeknek az írásoknak, ez újabb kutatási feladatot ad nekünk" - tette hozzá a kutató.
   
Olvashatók tanulmányok Mikes hatásáról, amelyet például a XX. század emigráns íróira gyakorolt, mert őt az irodalmi emigráció előfutárának tartja a szakma. Tüskés Gábor ezzel összefüggésben megemlítette Cs. Szabó László (1905-1984) kolozsvári születésű írót, aki 1948-tól emigrációban, először Olaszországban majd Angliában élt.
   
Mikes Kelement fordítóként is számon tartják, latinból idézeteket, történeteket, franciából 12 művet ültetett át magyarra, köztük Madame de Gomez Mulatságos napok című munkáját.
   
A magyar nyelvű kötet az Universitas Kiadó, a három nyelvű - francia, angol és német - könyv a berni Peter Lang Verlag gondozásában látott napvilágot. A kötetek megjelenését a bonni Alexander von Humboldt Alapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.