Kép: Facebook/Kabai Lóránt
Meghalt Kabai Lóránt költő
A címbe csak ennyi fér, de Kabai Lóránt sok minden volt, amellett, hogy verseket írt: műfordító, festő, fotós, performer, dalszövegíró, lapszerkesztő, rendezvényszervező, feltörekvő fiatalok istápolója. Negyvenöt évet élt.
Múlt pénteken tűnt el, lakását öccse nyitva találta, odabent voltak az iratai és egy összecsomagolt bőrönd, mivel másnap Pozsonyba készült. Rokonai és barátai egy egész hétvégén át keresték őt Budapest belvárosában. Vasárnaptól a rendőrség is eltűnt személyként kereste, végül ők találták meg a holttestet.
A miskolci születésű Kabai Lóránt 1993 óta publikált verseket és prózákat. Spiegelmann Laura álnéven „meghekkelte” a magyar irodalmat, de vizuális művészként is aktívan tevékenykedett, több önálló kiállítása volt. Utolsó verskötete tavaly jelent meg Moaré címmel.
Munkásságáról pont az eltűnése előtti napon közölt átfogó tanulmányt az Élet és Irodalom, azt még posztolta Facebook-oldalán. Ugyanott osztotta meg egy ideje a saját gyűjtésből származó kocsmai monológjait, ezt a sorozatot sokan követték.
Tagja volt a Fiatal Írók Szövetségének, a néhai József Attila Körnek és a Szépírók Társaságának, csatlakozott a szlovákiai magyar Bázis irodalmi és művészeti egyesülethez is. Alig két hete olvasta fel egyik művét a pozsonyi Bázis fesztiválon. Munkásságát több díjjal is elismerték: 2016-ban Csáth Géza-, 2019-ben Sziveri János-, 2020-ban Szabó Lőrinc irodalmi díjat kapott. 2019-ben a Visegrádi Négyek Irodalmi Rezidensprogram ösztöndíjasa volt Pozsonyban.
Egyik kötetének szerkesztője, Parászka Boróka irodalmár és újságíró pár órával eltűnése előtt beszélt vele telefonon. „Követtem a sorsát az elmúlt években, tudtam, hogy súlyos egzisztenciális és lelki gondokkal küzd – mint szinte mindenki a magyar kulturális életben. Most is több mindent elmondott arról, miért nincs jól. Ezeknek voltak magánéleti vonatkozásai – nem tartoznak a nyilvánosságra. Voltak rendszerszintű okai – mindannyian ismerjük ezeket. De alapvetően, a leginkább az izoláltságára panaszkodott. Arra, hogy egyedül van. Ahogy mindannyian egyedül vagyunk. Hogy ez az egyedüllét konkrétan, az egyes emberek életében mit jelent, hogy hogy jelenik meg az izoláltság, a szolidaritás hiány, a kommunikációs zavarok, anomáliák – arról sokat kellene beszélnünk. Most csak annyit szeretnék elmondani, mint az utolsó órák tanúja: Kabai Lóránt egyedül érezte magát. Tudom, hogy meleg, erős testvéri, családi kapcsolatai voltak. Hogy sok-sok barát aggódott érte. Hogy most nagyon sok embernek kegyetlenül nehéz a gyász.”
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.