Még időben az emlőrákról

Életük során várhatóan a nők több mint 10 százalékát érinti az emlőrák kialakulása. Ha az emlőben csomó tapintható, akkor különböző vizsgálatokat kell elvégezni annak eldöntésére, hogy jó- vagy rosszindulatú elváltozással van-e dolgunk. Nem mindegy ugyanis, hogy a sebész tudja-e előre, a daganat vajon rosszindulatú-e. Jelenleg a bevett vizsgálati módszerek közé az emlő röntgenvizsgálata, az úgynevezett mammográfia, az ultrahangvizsgálat, valamint a szövettani mintavétel, a biopszia tartozik.

Az első két képalkotó vizsgálattal láthatóvá tehető az elváltozás, és a röntgenvizsgálat alapján felmerülhet annak gyanúja, hogy a daganat rosszindulatú, de bizonyosságot ma még csak a szövettani vizsgálat eredménye adhat.

Noha a szövettani mintavétel nem annyira kellemetlen, mint azt a betegek általában gondolják, mégis félelmet kelt bennük a beavatkozásnak már a gondolata is. Ráadásul az Egyesült Államokban a biopsziák 60-80 százalékát végül is jóindulatú elváltozásokon végzik el, és ez az arány Európában is hasonló.

Ugyanakkor az ultrahangvizsgálat fájdalom és mellékhatások nélkül, továbbá korlátlan számban ismételhető. Nemrégiben Japánban, a pajzsmirigybetegségekkel foglalkozó egyik legnagyobb kórházban több mint 300 betegen végeztek egy vizsgálatsorozatot. Ennek során a pajzsmirigyben észlelt daganatnak a hagyományos ultrahangképen értékelhető jellemző tulajdonságait – pl. a daganat méretét, alakját, határainak épségét, belső szerkezetét – vetették utólag öszsze az eltávolított szövet jellegével. Az egyik daganattípus esetén a kiválasztott ultrahangos tulajdonságok alapján jó eséllyel sikerült előre meghatározni a tumor jó- vagy rosszindulatú voltát. Noha az eredmény biztató, mégis sok függ a vizsgálatot végző személytől, annak tapasztalatától és a készülék minőségétől.

A jó- és a rosszindulatú daganatos szövetek fizikai jellemzői általában eltérőek ugyan, azonban a mai napig nem áll rendelkezésre olyan klinikailag is használható képalkotó módszer, mellyel a szövetek mechanikai tulajdonságáról nyerhetnénk információt. Amerikai kutatók ezért nemrégiben más irányban kezdték meg a kutatásokat. Ehhez egy átalakított ultrahangkészülékkel láttak hozzá.

Az Észak-Karolinában található Duke Egyetem kutatócsoportja felfedezte, hogy a jóindulatú daganatok másképpen reagálnak a lökéshullámokra, mint a rákos elváltozások. Ezért olyan ultrahangkészüléket fejlesztettek ki, mellyel nemcsak ábrázolható az emlődaganat, hanem az ultrahanghullámmal – mintegy finoman lökdösve azt – mérhetővé válik a keménysége is.

Készülékük kétféle ultrahanghullámot bocsát ki. A hagyományos, kis energiájú ultrahanghullám a korábbihoz hasonló módon a daganat méretének, elhelyezkedésének, alakjának és belső szerkezetének megállapítására szolgál. Ezt olyan ultrahanghullámmal kombinálják, melynek jóval nagyobb az energiája, és a szöveteket finom – 10-15 mikrométer nagyságú – rezgésekre kényszeríti.

A szövetek keménysége fordítottan arányos a létrejött kitérés mértékével. Ez az elmozdulás a visszaverődő ultrahanghullámok segítségével mérhetővé válik. A kutatók most azt vizsgálják, ténylegesen alkalmas-e a módszer a daganat szövettani tulajdonságának eldöntésére, biztonsággal lehet-e következtetni az elmozdulás mértékéből az elváltozás jellegére. Ha a kutatók elmélete a gyakorlatban is beválna, akkor gyorsan és egyszerűen felismerhetők lehetnének a jó- és a rosszindulatú emlődaganatok. A szerkezet könynyen csatlakoztatható a hagyományos, jelenleg is használatos ultrahangkészülékekhez, és a nagy energiájú pulzushullámok ideje is mindössze csak egy milliszekundum, ezért a szövetek felmelegedésétől sem kell tartani, így az eszköz használata is biztonságos.

A valódi kérdés tényleg csak az, hogy képes lesz-e a módszer százszázalékos biztonsággal felismerni a rosszindulatú daganatokat, függetlenül azok nagyságától és az emlőn belüli elhelyezkedésétől. Nyilván nem kellemes érzés, amikor a daganatból egy tűvel szövettani mintát vesz az orvos, de a szövettani vizsgálat eredménye megbízható. Ugyanakkor a tévedésből bent hagyott és tovább növekvő emlőrák következményei kiszámíthatatlanok és általában igen szomorúak. (nsz)

Rákszűrés az életért

Legalább tíz százalékkal csökkenthető lenne a daganatos betegségek áldozatainak száma, ha idejében felfedeznék a bajt. Ma is bárki bármikor elmehet tüdő-, mell-, méhnyak- és vastagbélrákszűrésre, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy kevesen élnek a lehetőséggel. Ezzel a programmal még a tünetek, a panaszok megjelenése előtt felfedezhetők a daganatos elváltozások, így a beteg még jó eséllyel gyógyítható. (bé)

Térhatású ultrahang

Minden ugyanúgy történik, mint a régebbi, megszokott készülékkel, de a kép döbbenetes: az orvos nemcsak síkban, hanem térben, három dimenzióban látja a vizsgált területet. Ezzel a berendezéssel követhető az érpálya, az agy szerkezete, felfedezhető testünk belsejében a különféle elváltozások kiterjedése. Egyik legfontosabb alkalmazási területe mégis a méhben növekvő magzat vizsgálata. Segítségével már a terhesség első három hónapjában minden oldalról szemügyre lehet venni a babát, így idejében kiszűrhetők a fejlődési rendellenességek. A vizsgálat gyors, sokoldalú és pontos. Elsőként a világon a budapesti Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Kórházában alakítottak ki egy olyan centrumot, ahol az összes ultrahang-diagnosztikus szakterület (szülészet-nőgyógyászat, onkológia, rediológia, szemészet) kutatásai folynak a 3D technika alkalmazásával. Internet segítségével közvetíteni lehet a vizsgálati adatokat, így akár nemzetközi konzíliumot is tarthatnak a szakemberek. (bé)