Marseille ismét a tenger felé tekint

Marseille vezetése az elmúlt hónapokban komoly arculatjavító kampányt folytatott a város régi hírnevének a visszanyerése érdekében. Azt ugyanis az utóbbi években erősen megtépázták az észak-afrikai bevándorlók és a kelet-európai romatáborok miatti társadalmi feszültségek. Nem ritka az utcai erőszak – tavaly 25, halállal végződő fegyveres leszámolás történt drogbandák között, a lakosság egyenesen a hadsereg bevetését követelte a közbiztonság visszaállítása végett –, erősödött a szélsőjobboldal támogatottsága, az átlagosnál hosszabbak a sztrájkok, tizenhárom százalékra nőtt a munkanélküliség, sőt egyes elővárosokban eléri az 50 százalékot is. Innen kellett elrugaszkodnia a projektet irányító csapatnak, hogy Marseille 2013- ban minden értelemben napfényes arcát mutassa a várt több millió látogatónak.

A tengerpart visszahódítása

Franciaország második legjelentősebb városa az elmúlt öt évben 660 ezer eurót költött közterei és intézményei felújítására: rendbe hozták a vitorlások ezreinek helyet biztosító régi kikötőt, új szállodák épültek, kibővítették a villamos és a metró vonalát. A görög hajósok által 2600 éve alapított, legrégibb francia város legjelentősebb fejlesztése – tucatnyi múzeum felújítása mellett – kétségtelenül a tengerpart visszaemelése a város vérkeringésébe. A svájci származású francia építész, Le Corbusier tengerre néző, világhírű lakóegysége, a Cité radieuse 1946-os megépülése óta Marseille ugyanis teljesen a szárazföld felé fordult, és építészete elhanyagolta a partszakaszt, amelynek látképét az év elején még kiégett gépkocsik is tarkították.

Marseille három kulturális célú intézmény építésével nyitott új ablakokat a tenger felé. A korábban tömegesen érkező emigránsokat fogadó part menti ellenőrző állomást 1991-ben bezárták, azóta hajléktalanok lakták. Amikor a város öt évvel ezelőtt elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa 2013 címet, ezt az eredetileg lebontásra ítélt kétezer négyzetméter alapterületű épületet az önkormányzat a provence-i régió művészeit bemutató egyik legjelentősebb magánalapítványnak, a Fondation Regards de Province-nak ajánlotta fel. Teljes átalakítás után, februárban nyílik meg az alapítvány kiállítócsarnoka.

Közvetlenül az új múzeum mellett épül fel az úgynevezett CeReM, a Földközi-tenger Regionális Központja (Centre Régional de la Méditerranée). A világhírű milánói építész, Stefano Boeri tervei alapján felhúzott derékszögű építmény egy része a föld alatt húzódik, felül pedig 19 méteres magasságban és 40 méter hosszan benyúlik a tenger fölé, mint egy felszállásra készülő futurista tengeralattjáró. „A projekt legfőbb szándéka a tenger beterelése az épületbe” – hangsúlyozza a tervező. A tengerre boruló részben kiállítótereket alakítottak ki, a tengerszint alatt hat méter mélységben elhelyezett agorában pedig egy 450 férőhelyes előadóterem várja a látogatókat.

A kulturális évad legnagyobb, 160 millió eurós építészeti beruházása a Rudy Ricciotti olasz építész tervei alapján épülő MuCEM, az Európa és a Földközi-tengeri Civilizációk Múzeuma (Musée des civilisations de l'Europe et de la Méditerranée). A hivatalosan július 1-jén megnyíló új múzeum első kiállításait Napóleon egyiptomi expedíciójának, valamint a nők mediterrán országokban betöltött szerepének szenteli.

Egy régió esélye a felzárkózásra

A projekt megvalósításában 80, Aix-en-Provence, Arles és Marseille között fekvő város vesz részt. Az év során összességében mintegy 10 millió turistát várnak a régióban megrendezendő mintegy nyolcszáz eseményre. Látványos tömegrendezvények, kortárs produkciók mellett a környezetvédelem, a biodiverzitás, a klímaváltozás, a demográfia, a globalizáció, a migráció, a demokrácia témakörei is szerepelnek a mediterrán térséggel foglalkozó, kifejezetten a nagyközönségnek szánt programok között.

A rendezvénysorozat közel 100 millió eurós összköltségvetésének húsz százalékát nagy mecénások és helyi vállalkozók fedezik, akik számára fontos szempont volt a környező városok vendéglátóiparának, közlekedésének és kereskedelmének bevonása a projektbe. Számításaik szerint minden befektetett euró hatszorosan térül meg, és a kulturális mecenatúra hosszú távra növeli Provence attraktivitását. (MTI, ú)