ĺgéretes fiatal alkotók

„Az intézmények hiánya hozta és hozza magával azt is, hogy nincsenek főállású kutatóink, sőt mellékállásúak is kevesen vannak” – olvashatjuk a címoldalra kiemelt idézetet Sándor Anna előadásából. A magyar és benne a hazai nyelvtudomány aktuális kérdéseiről tartott, a Kempelen Farkas Társaság által szervezett komáromi konferencia anyagai egyrészt amiatt érdekesek, hogy számos égető gondot fogalmaznak meg a hazai és magyarországi értelmiségiek meglátásai alapján, másrészt mert lehetőséget adtak pályakezdő nyelvészek számára is, hogy eddigi munkásságukról, ezáltal feltételezhető kutatási területeikről számot adjanak. A Szőrös Kő irodalmi, művészeti, kritikai folyóirat ennek a nyilvánosságnak a kiterjesztéséhez kívánt hozzájárulni az anyag közlésével. A 2002/6. és a 2003/1. számban olvashatók azok az előadások, amelyek nemcsak általános témák körüljárásával, hanem szűkebb hazai témákkal is foglalkoznak: többek között Nagycétény, a Zoboralja vagy Felsőszeli egy-egy nyelvjárási jellegzetességével. Érdemes felsorolni a neveket is: a már említett Sándor Annán kívül Hajdú Mihály, Tolcsvai Nagy Gábor, a doktoranduszok közül Presinszky Károly, Bauko János, Török Tamás és Németh Erika dolgozatai kaptak helyet ebben a számban.

Minthogy idehaza anyanyelven nagyon kevés szakma művelhető, a nyelvtudomány lehetne az egyik olyan szakterület, amely alkalmas a hazai tudományosság életben tartására, fejlesztésére, kiterjesztésére. Persze autonóm, szinten tartható (sőt fejleszthető), jó anyagi ellátottságú intézmény – például az értelmiség megtartása, fejlődése szempontjából egyre égetőbben hiányzó (s kilencvenben „vezető”, vagy inkább vezetni akaró értelmiségiek által tudvalevőleg tudatosan és alaposan elpuskázott) egyetem – nélkül ez lehetetlen feladatnak látszik.

A hazai irodalom új teljesítményeit Jiran Morrica „Centino” című költeménye, Bolemant László és Borbély Borisz versei, Bárczi Zsófia és Pénzes Tímea prózája képviseli. Mindegyik mű más-más alkotói világot tár elénk, egyben ízelítőt nyújt a szerzők készülő köteteiből. Az ígéretes pályakezdő alkotók közül ezúttal Dömény Andrea két prózája és Ábrahám György versei kerültek be a lapba.

L. Erdélyi Margit egy rendhagyó esztétikatörténetet ismertet, Wladyslaw Tatarkiewicz „Az esztétika alapfogalmai” című, jól hasznosítható könyvét. Ardamica Zorán „A »megfelelő olvasó« áhításának lényegtelensége, avagy a perverzió független ébredése a testszöveg párnái között” című írásában Németh Zoltán legutóbbi kötetéről mond véleményt. A számot a lap 2002. évfolyamának tartalomjegyzéke zárja. A borítón és a hátlapon Kratochwil Ibolya alkotásait láthatjuk, a belső oldalakat Daróczi Tünde grafikái illusztrálják – mindketten a kolozsvári Képzőművészeti Akadémia növendékei. (hrr)