Legfontosabb az értelemre töre

Kassa. Ismét összegyűltek a diákok az ország minden csücskéből, hogy tudásukat összemérjék a Szép Magyar Beszéd országos versenyében, melyet már hagyományosan, Kassán rendeztek meg szerdán és csütörtökön. A verseny házigazdája idén is a Márai Sándor Alapiskola és Gimnázium volt, az eredményhirdetést pedig a Márai Stúdióban tartották.

A verseny három kategóriában zajlott, alapiskolák, középiskolák, szakmunkásképzők növendékei versenyeztek egymással. Néhány éve a versenyzőknek a helyszínen kapott esszé jellegű szöveg kihangosítása és saját szöveg megalkotása mellett egy magukkal hozott, előre begyakorolt szöveg felolvasásával is bizonyítaniuk kell szövegértésüket, a szép beszéd elsajátítását és a mondatfonetikai eszközök uralását.

Az első kategóriában nagyon kiegyensúlyozott mezőny volt, a zsűrinek nem volt könnyű dolga a dobogósok kiválasztásával. „Jelentős változás az elmúlt évekhez képest, hogy a kimódolt színészi produkciók helyett az értelemre törekvő szövegmondás vált uralkodóvá. A szép magyar beszéd legfőbb jellemzője a szép artikuláció mellett az értelmes közlés, ezt kell megtanulnia minden?kinek” – foglalta össze tapasztalatait a kategória zsűrielnöke, Kozmács István, a nyitrai Konstantín Filozófus Egyetem vendégtanára.

A középiskolásoknál nem volt egyenletes a színvonal. „Az utóbbi évek tapasztalata az, hogy a második kategóriában hiányzik az úgynevezett erős középmezőny. Néhány kiemelkedő teljesítményű versenyző van, az utánuk következők jó tíz ponttal lemaradnak a helyezettek mögött. Ennek több okát is látom. A legfőbb talán az, hogy ugyanazokat a gyerekeket nagyon sok humán jellegű versenyre elviszik, szavalóversenyre, helyesírási és anyanyelvi versenyekre, és épp ezért kevés idejük marad a felkészülésre” – mondta Misad Katalin zsűrielnök, a pozsonyi Comenius Egyetem tanára.

A harmadik kategória idén is főként a klasszikus problémával küzdött: csupán négyen versenyeztek, hisz egyre nagyobb gondot okoz jól fogalmazó, szövegértésben jártas diákokat találni a magyar tanítási nyelvű szakmunkásképzők diákságának körében. A másik két kategóriában 16, illetve 15 diák indult.

Újdonság az országos versenyben csupán annyi volt, hogy a minisztérium perszonális változásai következtében a rendezvény megszervezése idén a Nagyszombati Kerületi Tanügyi Hivatal munkatársaira hárult. Dobora Olga, a verseny főszervezője szerint „a minisztériumnak érdeke volt, hogy sikeresen lebonyolítsuk a versenyt idén is, melynek lefolyását maximálisan támogatták”.

Nem igazak tehát az olyan híresztelések, hogy ez a csupán magyar iskolákat érintő verseny „megtűrt gyermek” lenne az oktatási minisztérium által szervezett különböző tanulmányi versenyek sorában. Valóban elgondolkodtató azonban, hogy számos olyan diák vett részt a kassai döntőn, akire a jövő héten a rimaszombati, „szavalóversenyes megméret?tetés” vár, és a két versenyre való egyidejű felkészülés óhatatlanul rányomja bélyegét a diák teljesítményére.