<p>Angelina Jolie harmadik rendezésével finom, lassú lendületű artisztikus mozit alkotott. A tengernél a hetvenes évekbe visz vissza, s egy gazdag amerikai házaspár tengerparti nyaralásából bont ki rejtélyes drámát. </p>
Kukkolás mint terápia
A történet meglehetősen lapos, mégis jó nézni a filmet, köszönhetően a varázslatos máltai helyszíneknek, ahol az események zajlanak. Mondhatni, A tengernélt javarészt megrendezte a helyszín. Ebben a filmben szinte minden ott van abból (beleértve a csend városa, Mdina utcáit), amit a turista Máltából kap. Mi több, Jolie mozija olyasmit is megmutat a máltai egzotikumból, amit a standard utakon nem tapasztalhatunk meg. Az arisztokratikus luxusszállodák elegáns világát - nagyrészt a tengerre néző steril, pazar építészeti belső terek adják a film rejtélyességét, izgalomtól fülledt atmoszféráját. Ebbe a luxuskörnyezetbe érkezik egy dúsgazdag amerikai pár, Roland (Brad Pitt) és Vanessa (Angelina Jolie). Nyaralásuk kezdetén csendben, szótalanulélnekegymásmellett. Nem tudni, honnan és miért jöttek. Csak a kettejük közt feszülő nagyfokú feszültségből és a nyomasztó hangulatból érezhető, hogy valami nagy titkot cipelnek - ezt fedi fel a film. A házastársak külön utakon járnak a szigeten; a feleség jobb híján bevásárol, a férj egy helyi bár tulajdonosával diskurál. Az ő beszélgetéseikből tudjuk meg, hogy Roland egykor sikeres író volt, s azért jöttek a szigetországba, hogy inspirációt találjon újabb regényéhez. Ennek tudatában kap értelmet utólag a kezdő képsorok egyike. Az a jelenet, amelyben Roland nagy gonddal kicsomagolja piros táskaírógépét (szemet gyönyörködtető muzeális darab). A filmben egyébként minden szemet gyönyörködtető: a hatalmas belső terek, a végtelenség érzetét keltő tengeri felvételek, a mediterrán tájról fotózott képek, nem utolsósorban Vanessa elegáns ruhakölteményei, kiegészítői és kalapjai. A szépség ellenére van ebben a moziban valami olyan gyilkos feszültség, amitől kiráz a hideg, s amitől olyan érzés kerít hatalmába, hogy a nagystílű élet, az alkoholba fojtott unalom, a semmittevés és Vanessa tépelődése valami nagy tragédiába torkollik. Olyasfajta hátborzongató hangulat érezhető mindvégig, mint amilyen A tehetséges Mr. Ripley vagy még erősebben az Idegenek Velencében című filmekből árad. Vanessa sok elnyújtott, eseménytelen jelenet után véletlenül felfedez a falban egy lyukat (mert ilyenek a luxusapartmanok!), amelyen keresztül a szomszéd lakosztály hálószobájába lehet átlátni. Odaát egy fiatal párizsi pár lakik. Vanessa és Roland kukkolni kezdi őket. A leselkedés szenvedélyükké válik. Egyre közelebb akarnak kerülni a fiatal házasokhoz, akikről kiderül, hosszabb ideje próbálkoznak gyermeknemzéssel, s a gondtalan tengerparti üdüléstől remélik a sikert. A kukkolást az amerikai pár saját problémái orvoslására alkalmas terápiás eszközként alkalmazza. Kapcsolatuk megmentésére tesznek kísérletet a leselkedéssel. Azzal, hogy megpróbálnak egy kicsit mások bőrébe bújni és mások élete részévé válni. Ez esetben azonban az átlényegülés nem megy el olyan végletekbe, mint az említett filmekben, ezért nem is olyan ütős a végkifejlet, és az elvárható csattanó is elmarad.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2024. 11.06.
A Prezidentka az év talán legfontosabb filmje
2024. 11.05.
Komáromba látogatott a Szellemirtók rendezőjének fia
2024. 10.19.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.