A kórházfinanszírozásról tárgyalnak, 3300 orvos távozhat januárban, ha nem tudnak megállapodni

A kisebb, járási és megyei magánkórházak szívják el az egészségbiztosítók pénzét a nagy állami kórházak elől, azért nő folyamatosan ez utóbbiak adóssága, állítja az Orvosszakszervezet (LOZ). 

A 13 nagy állami kórház tartozása már átlépte az egymilliárd eurós határt

 – tájékoztatott Peter Visolajský, a LOZ elnöke. Állítja, hogy a LOZ az orvosok felmondásával elsősorban a kórházak finanszírozásának igazságosabbá tételéért harcol, mert a jelenlegi rendszer csak a magánkórházak tulajdonosainak felel meg. Az állításaikat hivatalos adatokra, a Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS) és az egészségügyi minisztérium jelentéseire, elemzéseire alapozza. 

Az első 10 kórház, amely a legmagasabb támogatást kapta 2023-ban az állami VšZP-től (Forrás: LOZ)

A kisebb magánkórházak aratnak 

Visolajský megdöbbentőnek tartja, hogy az egységnyi egészségügyi ellátás (az úgynevezett egységnyi casemix) a kis magánkórházakban a legdrágább, ezeknek fizet a legtöbbet mindhárom egészségbiztosító, köztük az állami VšZP is. 

A VšZP listáján az első tíz »legdrágább« kórház között csak egyetlen államit, a pozsonyi gyerekkórházat találjuk

 – támasztotta alá állítását Visolajský.  

Érdekes módon az első helyezett az ipolysági kórházat üzemeltető Hospitale Kft., amely az elvégzett egységnyi gyógykezelésért 2023-ban 5500 eurót kapott. Összehasonlításképpen a VšZP az egységnyi gyógykezelésért az állami kari kórházaknak mintegy 2200 eurót fizet. Az ipolysági kórház még az első tízből is magasan kilóg felfelé, mivel az átlag ebben a körben is csak 3400-3500 euró.  

Az első tízben az Agel több kórháza is megtalálható, előkelő helyen. Hasonló eltérések találhatók a két magánbiztosító, a Dôvera és az Union kórházfinanszírozási gyakorlatában is: az állami kórházak általában a legrosszabbul finanszírozottak. 

A biztosítók átlagát tekintve a kis kórházak 2467 eurót kapnak egy egységnyi kezelésért, az állami egyetemi kórházak 2490 eurót, az ugyancsak állami kari kórházak, mint például az érsekújvári kórház is, csak 2059 eurót.  

Látjuk a teljesen eladósodott állami kórházakat, amelyek csődközelben vannak, és látjuk a nyereséges kiskórházakat is, amelyek nem végeznek nehéz beavatkozásokat, nem kell nehéz eseteket kezelniük, mert enélkül is magas nyereséggel dolgoznak, mert így van beállítva a finanszírozásuk

– magyarázta Visolajsky. Ez az egészségügyi minisztérium elemzésére hivatkozva állítja a LOZ elnöke, eszerint a kis kórházak 23 százalékos nyereségrátával dolgoznak. 

Nem az orvosbéreken “lovagolnak” 

 A LOZ, és az általuk képviselt 3300 kórházi orvos, aki beadta felmondását ennek a rendszernek az átalakítását kéri a minisztertől. 

A tárgyalásaink során az elmúlt két hétben csak a kórházak finanszírozásáról tárgyaltunk, a bérek szóba sem kerültek

 – támasztotta alá Visolajský azt az állítását, hogy a felmondások nem elsősorban a bérekről szólnak. 

Szerinte ezt a helyzetet az egészségügyi miniszter egyik napról a másikra helyrehozhatja, ha előírja az állami kórházak számára, hogy standardizált szerződéseket kössenek az egészségbiztosítókkal. Ezért tartja veszélyesnek Visolajský, hogy a VšZP élére az Agelhez köthető Matúš Jurových került, mivel attól tart, hogy folytatódik az eddigi rossz gyakorlat.  

Ennek az eredménye, hogy a páciensnek tovább kell várnia egy beavatkozásra, vagy késve kapja meg a szükséges kezelést

 – állítja a LOZ elnöke. Ráadásul a rosszabb finanszírozás miatt az állami kórházakban rosszabb körülmények között kell kezelni a betegeket. 

A LOZ szerint a helyzeten javítana, ha bevezetnék végre a DRG, vagyis a kezelés alapú finanszírozást. Jelenleg ezt még csak néhány kezelés esetében alkalmazzák, és jövőre is csak a kezelések 15 százalékában tennék kötelezővé. 

„Az utolsó ország vagyunk az Európai Unióban, ahol ezt még nem vezették be” – mondta a LOZ elnöke. 

A részvénytársaság nem megoldás a kórházak problémáira 

Továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy az állami kórházakat ne alakítsák át részvénytársaságokká, mert ilyen magas adósság mellett nagyon könnyen privatizálhatóak lennének. Szerinte a miniszter ezt nem akarja megígérni. 

Az egészségügyi miniszter mindig megkerüli a választ, a pénzügyminisztériumból viszont azt halljuk, hogy a kormányprogramnak megfelelően készítik elő az átalakítást

 – mondta Visolajský. Szerinte a pénzügyi csoportok szívesen privatizálnák még az eladósodott kórházakat is. „A részvénytársasággá való átalakítás a kórházak finanszírozásának problémáit nem oldja meg” – jelentette ki a LOZ elnöke. 

Az orvosok felmondási ideje december végén jár le, addig kell megállapodnia az egészségügyi minisztériumnak a LOZ-zal, ha nem sikerül, a 3300 orvos távozása bedöntheti a kórházakat.