Követve a változást

Zuzana Piussi Cseh Allah (Český Alláh) című dokumen-tumfilmjének moziváltozatát a filmklubok nemzetközi fesztiválján, a Febiofesten mutatják be holnap este a pozsonyi Lumiere moziban. A film azt láttatja, mit váltott ki a migrációs válság a cseh társadalomban.

A szlovák rendezőnő két évig forgatta az anyagot, amelyet 2016 novemberében a Cseh Televízió tűzött műsorára. Piussi újravágta a filmet, és elkészítette a moziváltozatot. Úgy igyekezett megszerkeszteni, hogy érthető legyen a külföldi néző számára is, aki esetleg nem ismeri a cseh társadalmi viszonyokat. Azokra az általános problémákra fókuszált elsősorban, amelyek Európa valamennyi országát foglalkoztatják a menekültkérdés kapcsán.

A sajtóvetítést követően Zuzana Piussi kifejtette, meg akarta mutatni a változást, amely Csehországban elindult. „A menekültek Európába érkezése változásokat hozott a cseh társadalomban is, az emberek szervezkedni kezdtek. Ennek megnyilvánulásait, a különféle reakciókat pró és kontra szerettem volna megörökíteni.” Mint mondta, nem a politikusok állásfoglalásaival kívánt foglalkozni, hanem a politikán kívüliek érdekelték, az önjelölt vezetők, a csoportosulások, az önkéntes segítők, azok, akik valamilyen formában részt óhajtottak venni a helyzet alakításában. Piussi tehát filmjével azt dokumentálja, hogyan reagál a menekülthullám miatt megosztott cseh társadalom.

A mozgóképes dokumentum, amely nem az iszlámról és nem nem a menekültekről szól elsősorban, több szálat vegyít. Bemutat cseh iszlámellenes mozgalmakat – Piussi kamerával részt vesz gyűléseiken, képet ad kampányépítésükről. A Cseh Allah nyomon követi a menekülteket segítők munkáját is, nem utolsósorban pedig egy muszlim férfi, Issak és egy cseh nő, Eva kapcsolatának epizódjait tárja a néző elé – ez nagyon erős részét képezi a filmnek. Sok mindent olvashat ki a néző ennek a kapcsolatnak a fázisaiból. Láthatjuk, ahogy Issak és Eva megismerkedtek, majd ahogy kiegyensúlyozott családi életet éltek, a végén Eva mégis elhagyja a férfit – a kamerának feltárja, miért. „Magam sem sejtettem, hogyan alakul a kapcsolatuk, úgy tűnt, kitartanak egymás mellett, egy idő után azonban már nagyon szikrázott köztük a levegő, aminek az iszlám volt az oka” – mondta a rendezőnő. A szakítás okairól a tájékoztatón sem akart többet elárulni, mint ahogy a tüntetések szónokairól sem kívánt véleményt nyilvánítani. Annyit mondott, filmjével követni akarta az eseményeket, kamerájával jelen akart lenni a történéseknél, dokumentálni és nem hozzászólni vagy értékelni kívánt. Szándéka nem az, hogy nézeteket megváltoztasson, hanem hogy kételyeket ébresszen.

A válság kezelésére elindult folyamatok erősen képlékenyek, mert esetenként a szervezkedések élén állók véleménye is módosul. A dokumentált eseményekből az is érzékelhető, hogyan születik a félelem. A félelemkeltés pedig, ahogy Zuzana Piussi kiemelte, nagyon veszélyes dolog. Azért is érdemes megnézni a filmjét, mert kameraközelbe kerülnek, kendőzetlenül hangzanak el a szervezkedők „igazságai”, amelyeknek megpróbálnak érvényt szerezni. Ezáltal önmagunkkal is szembesít Piussi filmje.