Kultúra

Könyvsorsok: Elveszve New Yorkban

New York City – Douglas Adams Galaxis útikalauzát parafrazálva – nagy. Még annál is nagyobb.
ÚJ SZÓ ONLINE

2020. november 29. 16:00

Könyvsorsok: Elveszve New Yorkban
- Képarchívum

Aki járt már a városban, érzékelhette a fenségességét: föntről, az Empire State Building tetejéről, különösen az alkonyi-esti fényekben, nemcsak a messzibe, de egyenesen a végtelenbe nyúlónak tetszik. Az épített, mesterséges környezet kvázi városbolygót alkot, az említett épületről nézve keleten Brooklyn és Queens, nyugaton Jersey City terpeszkedik, távolabb, délen, a Szabadság-szobor apró szigetén túl pedig Staten Island pislákol, az ötödik hatalmas kerület. Manhattan ugyanakkor a legtündöklőbb hangyaboly: lüktető, pumpáló, folyamatosan pulzáló organizmus, ahol szinte egyik utcáról a másikra változik a kép, ezer arcot ölt a város, és kivétel nélkül valamennyi különleges, mind egyedi ízzel, unikális hangulattal bír. New York City régóta az egyik kedvenc városom – amikor tavaly nyáron ott jártam, szőröstül-bőröstül fel is falt, bekebelezett, én pedig örömmel róttam a köröket a zsigereiben.

Már csupán ezért is bizton állíthatom, hogy nem különösebben nehéz felszívódni New Yorkban. Horváth Viktor első regényében, az ÁT, avagy New York-variációkban (JAK-füzetek, 2004) a főhős például a metróhálózatot tünteti ki figyelmével, és ez a szerteágazó föld alatti labirintus nyeli el végül. Stephen King 1980-as regényének, A tűzgyújtónak pedig rögtön a nyitójelenetében, a manhattani hajsza során hangzik el: „Ha nincs pénzed, New Yorkban még a járda is megnyílik alattad, és mindörökre nyomod vész.”

(A New York-i metró mindazonáltal rendkívül érdekes: van, hogy akár tíz-tizenöt percig nem érkezik új szerelvény, a frekventált vonalakon sem – főleg az esti órákban –, akkor viszont szépen megtelik, majd ha éppen úgy alakul, rendőrségi intézkedés miatt áll negyed órát az alagút közepén, két állomás között. A buszok sűrűn járnak, de a rácsos útszerkezet és a két-háromszáz méterenkénti megállók miatt rendkívül lassan haladnak, a helyiek nem is nagyon használják, andalgó városnézésre viszont tökéletesen megfelelnek: egy alkalommal csaknem egy teljes órába telt, míg lezötyögtem a Central Park déli részéről a Lower East Side-ra, a Manhattan és a Brooklyn hidakhoz, áthajtva legalább négy, egymástól nagyon különböző negyeden.)

Paul Auster New York trilógiájának egyik hőse, Daniel Quinn inkább a sétát preferálja. A három, önállóan is olvasható, de összefüggő kisregény közül az első, az Üvegváros az ő sétáit meséli el. Nem hagyományos értelemben vett járkálások ezek Manhattan kisebb-nagyobb épületei, felhőkarcolói, üvegpalotái között, hiszen Quinn – aki eredetileg William Wilson álnéven detektívregényeket ír, és egy bizonyos Paul Auster nevű magándetektívvel keverik össze rögvest az első oldalakon – épp küldetést teljesít, követ és megfigyel egy habókos öreg figurát, aki sejthetően veszélyt jelent saját fiára. Quinn belemegy a játékba, amikor Austernek kiadva magát úgyszólván álruhás nyomozásba kezd, és megkezdődik egy fergeteges és szövevényes kirándulás a nevek, alakok, alakmások, identitások dzsungelében. Egy ponton még a valódi Paul Auster is fölbukkan a történetben, Quinn ugyanis kideríti róla, hogy maga is író, Manhattanben él és alkot, és van egy kisfia, akit szintén Danielnek hívnak – sőt Auster épp Don Quijotéról készül értekezést írni, akinek a monogramja megegyezik Quinnével. Így a két karakter sorsa egy jól előkészített és megteremtett összefüggés révén egymásban tükröződik.
A tükröződés ugyanakkor szó szerinti hatáselem a New York trilógiában. A városkép szerves része az üveg, ami gigantikus tükrözőfelületeket alkot a Cityben. Nem is kell különösebben utalnia rá a regénynek, hogy a mind hosszabbra nyúló séták ezek között a felületek között a testmozgáson, sőt a nyomozáson túl is extra jelentőségre tesznek szert. Az üvegváros építményei nemcsak a saját test képét lökik vissza folyamatosan, illetve nem is annyira ebben mutatkozik meg az érdekességük, hiszen az ember annyira eltörpül hozzájuk képest, hogy alig jelenik meg szembeötlő módon ezeken a felületeken. Sokkal szembetűnőbb spektákulum az utca- vagy városkép maga, ami az üvegnek köszönhetően egyből létre is hozza a saját replikáit, amerre csak néz az ember. Ily módon az a különleges tapasztalat lesz mind hangsúlyosabb, hogy az anyag áttetszővé válik, szinte eltűnik, nem magát állítja elő és előtérbe, hanem egy másik látványt, amelyet tükröz. Fredric Jameson a posztmodernről szóló alapvető könyvében (A posztmodern, avagy a kései kapitalizmus kulturális logikája) a Los Angeles-i Bonaventure Hotel építészi megoldásain keresztül mutatja be ezeket az effektusokat, egyes hatáselemek pedig a manhattani miliőt tekintve is érvényesek.

Máskülönben, New York Citynek, az üvegpalotáknak köszönhetően a vertikális kiterjedése szintén rendkívül nyomatékos. Sőt, ahogy fentebb már szóba került, a horizontális terpeszkedés, a városbolygószerű kiterjedés kizárólag ezekből a magasságokból érzékelhető igazán. Thomas Pynchon Kísérleti fázis című regényében a felfelé tornyosuló tárgykörnyezeti objektumok közül és az arányokat figyelembe véve a Hudson folyón és az East Riveren úszó szemétszállító hajók kerülnek a figyelem centrumába, hiszen a szemétkupacok a méretük révén az épületekhez hasonulnak. Az ironikus összevetés a szemétfeldolgozás folyamatának fölvillantásával rávilágít egyebek mellett arra, hogy a láthatatlan – mert kihajított és elszállított – hulladékból a városképet akaratlanul imitáló vagy nagy vonalakban leképező hegyek keletkeznek, Auster regényében pedig a megfigyelt öreg Stillman a kidobott kacatok közt kotorászva kísérli meg nyelvileg „újraalkotni” a világot. Bár hozzá a nevét illetően, tehát a megnevezés szintjén a szótlanság vagy a mozdulatlanság, esetleg a kivárás jelentésmezeje kapcsolódik, épp a mozgásban levés, a séta, a guberálás indítja be azt a gondolati munkát, amely egy Bábel előtti nyelvi közösség óhajával veszi kezdetét az Üvegvárosban.

Stillman és az őt követő Quinn sétái ráadásul térképészeti és topográfiai szempontból sem érdektelenek. A spekuláció szerint a nagy manhattani járkálások madártávlatból betűket és szavakat formálnak, azaz a város szövetének bejárása valamely közlésszándék föltérképezésére irányul. New York City innen nézve a közlés médiumává válik, a nyelv pedig a város, illetve a tér képévé. A szemét útra kel, hogy újraírja a várost. Quinn végül zárt életteréből az utca névtelen nyilvánosságába kerül – off the grid él, úgyszólván lekerül a térképről –, majd elvész abban szobában, amely a némaság jelképes tere. És akárcsak Pynchon regényében, New Yorkot egyszeriben elkövetőként és szemtanúként azonosítjuk.

L. Varga Péter

Támogassa az ujszo.com-ot

Rengeteg hírrel bombáznak minket különböző portálok, s nem könnyű felismerni a valódi- és álhíreket. Ezért is fontos, hogy olyan weboldalakról tájékozódjunk, amelyek megbízható, korrekt információkat nyújtanak.

Az ujszo.com szerkesztőségében minden nap azért dolgozunk, hogy Önök kizárólag ellenőrzött, valós híreket kapjanak weboldalunkon. Ennek biztosítása meglehetősen költséges. Mi viszont szeretnénk, hogy minden kedves olvasónk hozzájuthasson az ellenőrzött információkhoz, ez azonban az Önök anyagi segítsége nélkül hosszú távon nem lehetséges.

Ezért kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
koronavírus tesztelés

A kormányra várnak az önkormányzatok

Jana Cigániková

Cigániková: a koalíció egyetlen problémája a kormányfő jelleme

Veronika Remišová

A Za ľudí nem támogatja az országos tesztelést

Gyűlnek az aláírások a Minority SafePack-hez

Minority SafePack: sikertelen az 1,1 millió aláírás

koronavírus

Koronavírus: 55 beteg elhunyt, 2045 új fertőzöttet találtak pénteken

Jaguar Land Rover

A felére csökkent a fertőzöttek száma a nyitrai autógyárban

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.