Könyvek az utókornak

A jövő könyvtára ugyanis az utókornak szól, azoknak, akik még meg sem születtek. Egy skót konceptuális művész, Katie Paterson találta ki és szólítja meg sorban a kortárs irodalom legnagyobb alakjait, hogy írjanak a jövő olvasójának. Eddig olyan élő legendák mondtak igent a felkérésre, mint Margaret Atwood, David Mitchell, Sjón, Elif Shafak és Han Kang. Az idei kiválasztott a norvég Karl Ove Knausgård lett, aki hatkötetes életrajzi regényével (magyarul Harcom címmel jelenik meg fokozatosan) vívott ki elismerést a szakma és az olvasók körében egyaránt. 
A Future Library projektet pillanatnyilag ezer facsemete jelenti. A lucfenyőket Oslo közelében ültették el egy erdőben 2014-ben. Amikor százévesek lesznek, kivágják őket és papírt készítenek belőlük – erre a papírra nyomtatják majd a huszonegyedik századi írók műveiből létrejött sorozatot. A tervek szerint minden évben egy-egy újabb író csatlakozik a kezdeményezéshez. A neveket mindig október végén hozzák nyilvánosságra. 
Karl Ove Knausgård, akit Katie Paterson századunk egyik legfontosabb alkotójának nevezett, a következőket mondta: „Annyira zseniális ötlet, nagyon tetszik a gondolat, hogy olyan olvasóknak írunk, akik még meg sem születtek. Olyan ez, mintha egy kis hajót küldenénk a mi időnkből hozzájuk. Tetszik, hogy száz év múlva fogják csak kinyitni, tetszik, ahogy szép lassan nő az erdő, ahogy minden mindennel kapcsolódik. Csodálatosan zöld alkotás ez”.
Knausgård már el is kezdett dolgozni a szövegen, de a készülő műről semmit sem volt hajlandó elárulni. Csupán annyit közölt, hogy ugyanazzal az műgonddal, erkölcsi és etikai felelősséggel áll ehhez a munkához, mint az eddigi műveihez. „Aki ír, nem töprenghet az olvasóin, meg kell szabadulnia ezektől a gondolatoktól. Ha azokról az emberekről írnék, akik most körülvesznek engem, azt gondolhatnánk, hogy nyugodtan megtehetem ezt, mert úgysem fogják olvasni. De valójában nincs különbség: az ember ugyanazt az elköteleződést érzi.”
Elif Shafak török író szintén egy vizes hasonlattal jellemezte A jövő könyvtárához hozzájáruló alkotási folyamatot. Szerinte olyan érzés ez, „mint levelet írni, aztán leúsztatni egy folyón. Az ember nem tudja hová tart, ki fogja elolvasni, csak hisz az idő sodrásában.” David Mitchell szerint az írása „a jövőnek adott bizalmi szavazat”, míg a friss Booker-díjas Margaret Atwood, akit elsőként kértek fel a részvételre, azt jegyezte meg, „milyen különös elképzelni, hogy a saját hangom – ami akkorra már jó ideje elnémult – egyszer csak újra megszólal”.
Karl Ove Knausgård a megegyezés szerint 2020. május 23-án adja át a kéziratot az erdőben az ötletgazdának, aki az oslói központi könyvtár egyik speciálisan erre a célra tervezett termében helyezi majd el, a többi kézirat mellé. 
A most 38 éves Katie Paterson egyébként nem egyedül választja ki a jövő olvasóinak figyelmére érdemes szerzőket, van egy kis csapata, bár ő maga is lelkes irodalombarát. Rendszeresen olvas könyvkritikákat, és azt is figyeli, kik kapják manapság a legfontosabb irodalmi díjakat. Elmondása szerint az eddig megszólított szerzők közül még senki sem mondott neki nemet, bár a kiszemeltek közül ketten, Umberto Eco író-filozófus és Tomas Tranströmer költő 2016-ban elhunytak, mielőtt még felkérést kaphattak volna. 
Ez a különleges kezdeményezés, amellett, hogy magába foglalja az emberiség túlélésének reményét és az irodalmi értékek átmentését a jövő századba, képzőművészeti projekt is egyben, mivel a majdani kötetek kinézetét már megtervezte az ötletgazda. A kötetek igényes kivitelben, merített papíron látnak majd napvilágot. Ha most gyártanák le őket, egy példány hozzávetőlegesen 600 euróba kerülne.