Költőnk és szenvedélye

A költők sem csupán a versírásnak (és általában nem is a versírásból) élnek. Példa erre Varró Dániel, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete Irodalom és… című rendezvénysorozatának legutóbbi vendége, aki pókerjátékosi szenvedélyéről rántotta le a leplet az Irodalom és… pókerarc címmel megrendezett esten Pozsonyban, az intézet székházában.

„Érzem a hátrányát, hogy érettségi tétel vagyok”Juhász László felvételeBögre azúr című verseskötetével Varró Dániel 1999-ben, mindössze huszonkét évesen robbant be a magyar irodalomba, zajos sikert aratva. Túl a Maszat-hegyen című, 2003-ban megjelent verses meseregénye is egy csapásra megnyerte az olvasókat, kicsiket és nagyokat egyaránt. Annyira, hogy sok felnőtt, aki ajándékba veszi meg valamelyik rokon csemetének, beleolvasva a könyvbe nem szívesen válik meg tőle. A meseregényből zenés játék is született, a Maszat-hegy hőseinek történetét Presser Gábor öntötte zenébe. Varró Dániel műfordítóként is jeleskedik, több kortárs angol drámaíró darabja az ő magyarításában került a közönség elé, sőt „modern magyarra” fordította Shakespeare egyik klasszikusát, a Rómeó és Júliát is. Bródy-, József Attila- és Petőfi-díjas. Az olvasók is díjazzák. Ő ma az egyik legnépszerűbb fiatal költő Magyarországon, a rock- és popsztárokéhoz hasonlóan rajongói klubja van.

Pozsonyban lapunk munkatársa – és egyben pályatársa –, Juhász Katalin beszélgetett vele. Például arról is, hogy Magyarországon a középiskolai érettségi tételek között mindig szerepel egy kortárs irodalmár is, és Varró Dani gyakran bukkan fel érettségi tételként. Milyen érzés érettségi tételnek lenni? – hangzott a kérdés. Varró Dani úgy érzi, „olvasóbarát” verseket ír – „olvasóként nem vagyok egy nagyon okos fiú, írni is olyan verseket szoktam, amilyeneket olvasni is szeretek” –, ennek ellenére „tétel” minőségében kapott már e-mailt érettségire készülő középiskolásoktól, akik a segítségét kérték. Nehezen érthetők a versei, hangzott az indoklás. Volt olyan diák is, aki azzal „biztatta”: ha őt húzza ki tételként az érettségin, és elhúzzák, nem ússza meg szárazon. „Érzem a hátrányát, hogy érettségi tétel vagyok” – jegyezte meg a közkedvelt költő. Juhász Katalin arra is kíváncsi volt, hogyan fogadta Varró Dani, amikor első kötetéről egy komoly irodalomtudós írt nagyon komoly (ám nem kifejezetten „olvasóbarát”) tanulmányt, egyáltalán, értette-e, miről ír a szakember. Akkor nagyon vicces volt számára, hogy egy elismert szaktekintély ekkora figyelmet szentel a kötetének, vallotta be, „de jártam azóta egyetemre, és most már el tudom dönteni, hogy dicsérik vagy elmarasztalják a versemet”.

Varró Dani elmondta: általános iskolás korában kezdett verseket írni: irigyelte ugyanis a nővérét, aki szintén írt. Szerencséjének tartja, hogy nagyon jó – bár szigorú – magyartanára volt, akihez mindig bátran fordulhatott az írásaival. És akitől mindig meg is kapta a kemény kritikát. De aki jó tanácsokkal is ellátta: például hogy lehetőleg mindig reménytelenül legyen szerelmes, mert abból születnek a legjobb versek. (Mit ad a sors, nála ez fordítva működik.)

És ha már a szerelmes verseknél tartunk: Varró Dani most éppen szerelmesverses-kötetet ír, jó pár költeményt fel is olvasott, kellemes és önfeledt szórakozást szerezve az est közönségének. A „klasszikus” szerelmes versek mellett elhangzott pár sms (azaz 160 karakteres) vers is, valamint meghallgathattuk a Boci, boci, tarka… kezdetű gyermekdalocskát is több költő (például Pilinszky és Villon) stílusában. Juhász Katalin rákérdezett: mit szól ahhoz, hogy időnként a „rímhányó Romhányi”-hoz hasonlítják, és ezt nem dicséretnek szánják. Varró Danit ez a párhuzam nem zavarja, elárulta, gyerekkorában ő is szívesen olvasta Romhányi József frappáns rímektől hemzsegő verseit.

Az est fő másik fő témája a címben is szereplő póker volt. Erre általános iskolában kapott rá a jövendő költő. Az osztálytársával a pad alatt egyforintos tétben játszottak akkoriban. Az osztálytársból azóta profi pókerjátékos lett. De Varró Dani sem panaszkodhat, hiszen tavaly nyáron ő is ott volt abban az ötfős magyar csapatban, amely eljutott a póker-világbajnokságra Las Vegasba. Többnyire azonban az interneten játszik, ott ugyanis sok az ingyenes játék. S hogy szerinte mennyire szerencsejáték a póker? Mint mondta, inkább a taktika és a valószínűség-számítás játszik benne nagyobb szerepet, mint a szerencse. Megtudhattuk, hogy a közepes képességű pókerjátékosokkal a legegyszerűbb a játék, mert a kezdők és a „vérprofik” sokkal kiszámíthatatlanabbak. ĺzelítőt kapott a közönség abból is, miképp zajlik az internetes pókerezés: Varró Dániel élőben mutatott be egy partit.

Nem tudom, a jelenlevők közül mennyien kaptak kedvet a pókerezéshez, de hogy Varró Dániel verseihez szinte mindenki, arra az összes zsetonomat feltenném a kaszinóban.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?