Kit és miért nem érdekel a politika?

Számos érdekes, a társadalomtudományok különböző területeivel foglalkozó tanulmányt ad közre a negyedévente megjelenő Fórum Társadalomtudományi Szemle legutóbbi száma. Több írás is foglalkozik a Fórum Kisebbségkutató Intézet tevékenységével, annak kapcsán, hogy az intézet tíz évvel ezelőtt kezdte meg működését. Tóth Károllyal, az intézet igazgatójával Fazekas József készített beszélgetést. A terjedelmes interjú átfogó képet ad az intézmény egy évtizedéről, kutatási programjaikról, amelyek a „szlovákiai magyarok és kisebbségek életének szinte minden területére kiterjedtek”.

A Matus Éva – Sebő Beáta – Végh Annamária szerzőhármas az intézet önálló könyvtári és levéltári osztályává vált Bibliotheca Hungarica dokumentációs tevékenységét ismerteti. Konkoly László írásában a Fórum Intézet adatbázisairól ad hasznos áttekintést, míg Kusy Ferenc az adatok öt éve folyó digitalizációjáról számol be. Öllős László politológus A Magyar Koalíció Pártja a 2006-os parlamenti választások után című tanulmányában azt a kérdést vizsgálja, milyen okai vannak, hogy a tavalyi választásokon az MKP kiváló szavazatarányt ért el, ugyanakkor az előző választási eredményekkel szemben több mint 50 ezer szavazatot veszített. „Milyen a magyar köztudatban való megítéltsége a magyar népi kultúrának … miként, milyen külső és belső hatások, folyamatok nyomán alakult ez a kultúra olyanná, amilyennek a 20. századra megismertük … milyen helye és szerepe lehet a magyar népi kultúrának európai kontextusban” – erre ad választ Liszka József Két part között… című tanulmánya. Lampl Zsuzsanna annak a szociológiai kutatásnak az eredményeit ismerteti, amely a szlovákiai magyarok politikai identitását vizsgálta, s amelyből egyebek mellett azt is megtudhatjuk, kit és miért nem érdekel a politika. A magyarság 20. századi történetének egyik fehér foltjával, az 1948 őszén létrehozott Magyar Bizottság tevékenységével, annak az Új Szó és a Csemadok megalapításában való szerepvállalásával foglalkozik Popély Árpád történész. Ugyancsak 20. századi történelmünk egy szeletét dolgozza fel Simon Attila történész Síppal, dobbal, nagybőgővel – avagy kísérlet a „Felvidék visszafoglalására” 1938. október 5-én címmel. Napjaink egyik problémáját, a Szlovákiát sújtó nagyfokú területi egyenlőtlenségek alakulását vizsgálja az uniós tagság tükrében Lelkes Gábor tanulmánya, különös tekintettel Dél-Szlovákiára. „A temetkezési szokások és ezen belül a temetők vizsgálata a néprajzkutatás egyik olyan népszerű területe, amellyel számos néprajzkutató foglalkozott már, s napjainkban is közkedvelt kutatási témának számít” – írja tanulmánya bevezetőjében L. Juhász Ilona, aki a szlovákiai magyar tájak temetőinek kutatásáról és dokumentálásáról számol be. Tájainkon új néprajzi jelenségnek számít a Halloween ünnepköre és az ehhez kapcsolódó tökbábukészítés – Bagin Árpád néprajzi gyűjtésének eredményeit foglalja össze. Hunčík Péter pszichiáter, kommunikációs szakember annak a speciális, a Márai Sándor Alapítvány által 1994-ben kezdett interetnikus tréningprogramnak a tapasztalatait osztja meg az olvasókkal, amelynek célja a szlovák-magyar feszültség enyhítése volt. (me)